Vasút: a menettérti jegyek megszüntetése is gondot okoz, és itt az új problémaforrás, a gyorsvonati pótjegy

Február 1-től a MÁV és a GYSEV a 100 kilométernél rövidebb utak vonatkozásában megszüntette a menettérti jegyet. Úgy tűnik, az új rendszer még mindig nem zökkenőmentes, miközben a május 15-én bevezetett pótjegyek miatt is érheti meglepetés a két vasúttársaság szolgáltatását igénybe venni kénytelen nyugat-dunántúliakat.
 
Olvasónk panasszal fordult hozzánk:
 

„Szombathelyen váltottam jegyet a Szombathely–Szentgotthárd vonalra, oda és vissza útra. Ezt a távolságot illetően a retúrjegyet megszüntette a GYSEV, ezért két jegyet kaptam. Ez volt az első különbség a korábbiakhoz képest. A másik az, hogy a jegyek három nap helyett csupán egy napig érvényesek; mivel a visszautat másnapra terveztem, a Szentgotthárd–Szombathely útra szóló érvényességi ideje az én esetemben a következő nap volt. Viszont aznap még elértem az utolsó Szombathelyre tartó vonatot, ezért úgy döntöttem, az eredeti terveimmel ellentétben hazautazom. A szentgotthárdi vasútállomás jegypénztára délután öt óra tájékán bezár, a másnapi jegyemet ott nem tudtam visszaváltani. A vonaton a kalauznak említettem, hogy van jegyem a visszaútra is, de másnapi, vissza szeretném váltani vagy fel szeretném használni, mire azt a választ kaptam, hogy nála egyikre sincs mód. Újabb jegyet kellett váltanom. Még aznap este a szombathelyi vasútállomáson is megpróbálkoztam a visszaváltással, ott azt mondták, ez csak az indulási állomáson lehetséges. Tehát Szentgotthárdon. Az oda–vissza útra szóló jegy ára 2240 forint, ennyit kellett volna kifizetnem, ha meg akartam volna kapni a pénzemet a fel nem használt >>fél<< jegyért. Esetemet azért írom meg önnek, hogy hívja rá fel az olvasók figyelmét annak érdekében, hogy más ne kerüljön hasonló helyzetbe. Azt javaslom, hogy mindenki felejtse el a retúrjegyet, mert könnyen megeshet vele, hogy csak papíron van lehetősége a jegyvisszaváltásra, a gyakorlatban ez nem valósítható meg.”            

 
A fentiek okán megkerestük a GYSEV Zrt.-t (hozzájuk tartozik a Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal). Rázó László sajtószóvivő azt kérte, írásban küldjük el számára a kérdéseinket.

 
A kapott válaszokból kiderül, az 1–100 kilométer közötti távolságok esetében – Szentgotthárd 54 kilométer – a MÁV és a GYSEV is megszüntette a menettérti jegyeket, hiszen egy jegy már nem szólhat oda–vissza útra.
 
„2013. február elsejétől a távolságtól függően változott az egy útra szóló menetjegyek érvénytartama. Az egy útra kiadott 1–100 kilométer távolságú menetjegy kizárólag a rajta feltüntetett naptári napon érvényes, a már megkezdett utazás pedig másnap 3 óráig befejezhető. Menettérti jegy csak 100 kilométer feletti távolságra adható ki. Amennyiben az utas 100 kilométernél nagyobb távolságra utazik, menetjegyét pedig a visszaútra is meg kívánja váltani és megadja a visszautazás időpontját is, két darab egy útra szóló menetjegyet kap. A menetjegyek 60 napos elővételben megvásárolhatók.”
 
Természetesen rákérdeztünk arra is, mi késztette a vasúttársaságot erre a lépésre, de a válasszal nem lettünk okosabbak: „A változás a GYSEV Zrt. üzletszabályzata alapján lépett életbe, amelyet a Nemzeti Közlekedési hatóság jóváhagyott.”
 
Tippjeink persze vannak, hiszen ahogy valószínűleg olvasóink közül többekkel, úgy velünk is előfordult már, hogy egy–egy utazás alkalmával vonatjegyünket nem kezelte a kalauz. Akár hosszabb úton sem. Így azt az érvényességi időn belül újra fel lehetett használni. És természetesen ott volt még a visszaváltás opció is.
 
Utóbbival kapcsolatban megkérdeztük: „Az utasok hozzávetőlegesen hány százaléka vált vissza jegyet a GYSEV-nél?” A válasz: „A menetjegy-visszaváltás az összes vásárlások átlagosan 0,2 százalékát érinti.”
 
Ez nem tűnik nagy tételnek, ráadásul a jegyek visszaváltásának oka nem csupán az lehet, hogy az utas a megtett út alatt kezeletlen jegy árát kéri vissza.

Némi kutakodás után az interneten megtaláltuk a Tékozló homár című blogot. Itt az egyik bejegyzés e témával foglalkozik. A posztoló a MÁV ügyfélszolgálatához fordult, ahonnan a következő választ kapta:
 
„A változtatást a visszaélések magas száma indokolta, ugyanis rövidebb távolságú utazások esetén az utasforgalom nagysága miatt, vagy, mert egyes utasaink tudatosan elkerülték a jegyvizsgálót az ilyen típusú menetjegyek kezelése nem történhetett meg, így gyakorlatilag visszaútban akár 3 napig használhatták azt, mely miatt jelentős gazdasági kára keletkezett társaságunknak.”

 
Megnéztük azt is, vajon hány környékbeli jegypénztár zár be a kora esti órákban. A kisebb településeken találhatók közül elég sok. A GYSEV honlapja szerint a szentgotthárdi hétfőtől péntekig 17.10-ig, vasárnap és ünnepnapokon pedig 18.40-ig tart nyitva. De a vasvári (hétfőtől péntekig), valamint a büki állomás jegypénztára is nem sokkal 17 óra után, a fertőszentmiklósi fél, a kapuvári pedig háromnegyed 8-kor zár, holott az utolsó vonat 22 és 23 óra között hagyja el az állomásokat.
 
„A pénztárak nyitva tartási idejét az utasforgalom és vonatforgalom alakulása befolyásolja. Amennyiben a pénztár zárva van, a vonatra felszálló utasoknak menetjegyet a jegyvizsgáló ad pótdíj felszámítása nélkül, ezáltal az utast nem érheti kár” – tudtuk meg a GYSEV-től.
 
Akkor hol csúszott be a hiba, ami miatt olvasónk nem tudta visszaváltani a jegyét?
 
„Hasonló problémát társaságunk eddig nem tapasztalt. Ahhoz, hogy az adott esetet részletesen vizsgálni tudjuk, tudnunk kellene, hogy pontosan mikor történt a jegyvásárlás és melyik vonattal utazott vissza Szombathelyre az utas” – áll még a kérdéseinkre adott válaszokban.
 
Igaz, nem vagyunk mindenre kiterjedően felkészültek a vonatjegyvásárlásra vonatkozó szabályokban, de józan paraszti eszünk azt súgja, abban az esetben, ha az utasnak lehetősége van a következő napra szóló jegy visszaváltására, de azt mégsem tudja megtenni, akkor nem az a mérvadó, hogy mikor vásárolta a jegyét, illetve, hogy melyik vonattal utazott haza.
 
A GYSEV így írt a jegyvisszaváltás feltételeiről: „Az utas az utazásról a menetjegy (helyjegy, pótjegy, pót- és helyjegy) visszaváltásával a vonatnak az indulási állomásról való elindulásáig indoklás nélkül lemondhat, és a menetdíj visszatérítését kérheti. Amennyiben az utas az utazás megkezdése után, a vonatnak az indulási állomásról való elindulását követően mond le az utazásról, jogosult a menetdíj-különbözet visszatérítésére. Azaz a kifizetett és a ténylegesen igénybevett szolgáltatásért fizetendő menetdíj különbözetének visszatérítését kérheti. A visszatérítés feltételei változhatnak például attól függően, hogy a menetjegy érvénytartama megkezdődött-e. Menettérti jegy esetén a visszaúti állomáson történik a lemondás. A GYSEV honlapján megtalálható a GYSEV Üzletszabályzata, amelynek III. fejezete tartalmazza a Lemondás az utazásról (szerződéstől való elállás), a visszatérítés szabályai pontot.”
 
Ha jól értjük, olvasónkra az első mondat vonatkozik. Azért belelapoztunk az említett Üzletszabályzatba, a harmadik pont a 35. oldalon kezdődik.
 
A 3.2.a. pontban ez áll: „Ha az utas menetjegyét utazásra nem használta fel, annak érvénytartamán belül a GYSEV vasútállomásain a fizetett menetdíj visszatérítését kérheti.”
 
A 3.3.2.a. pont szerint pedig: „Nem kell igazoltatni a menetjegy (menetjegyfüzet, menetjegyszelvény) fel nem használását, ha a visszatérítési igény benyújtásakor a menetjegy érvénytartama még nem kezdődött meg.”
 
Mindebből arra következtetünk, hogy olvasónk fel nem használt jegyét a szombathelyi állomáson vissza kellett volna váltani.
 
És miközben úgy tűnik, még a menettérti jegyek megszüntetése is gondot okozhat, már itt van a nyugat-dunántúliakat fokozottan érintő új problémaforrás, a május 15-én bevezetett gyorsvonati pótjegy. Erről hétfőn Rose írt blogbejegyzést.