Szombathelyi konferencia a nyugat-magyarországi járműipari központról: nagy a tét

Mindenki ott volt, aki most számít. Ha bejön, ez lesz a térség rendszerváltás utáni legnagyobb durranása. Ám egyelőre papíron létezik csak, és akadnak kérdőjelek.

A szombathelyi Weöres Sándor Színház nagyterme adott otthont csütörtökön annak a konferenciának, ahol a házigazda szerepét Molnár Miklós Szombathely gazdaságért felelős alpolgármestere töltötte be, és melynek a közvetlen előzménye az a decemberi hír volt, mely szerint a Szombathely-Zalaegerszeg-Szentgotthárd térséget a kormány kiemelt járműipari központtá nyilvánította.

Molnár Mikós

Csütörtökön gyakorlatilag mindenki itt volt, aki most számít: a térség politikai vezetői, a gazdasági élet elitje, a kamarák és képzőközpontok képviselői és sokan mások.

Igaz, a politikai térfél baloldaláról nem láttunk senkit - vagy nem hívták meg őket, vagy nem jöttek el -, mindenesetre a hallgatóság a székek körülbelül háromnegyedét foglalta el.

A konferencia teljes címe „Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ
térségi iparfejlesztési stratégia megvalósítása” viselte, és  tekintettel a téma ígéretes mivoltára, az Alon tudósítója végigülte a közel három órát, és most megpróbálja visszaadni az elhangzottak lényegét,

Hende Csaba: „politikus vagyok”

A honvédelmi miniszter, Szombathely országgyűlési képviselője először azt tisztázta, hogy nem ő az, aki a 25 ezer új  munkahelyet és egymilliárd euró új befektetést ígér az elkövetkezendő időszakra. Maga a program ígéri ezeket.

A program képviselői tavaly októberben keresték meg, akkor állt Hende az elképzelés mögé, mivel az tartalmaz olyan elemeket is, melyek kormánytámogatás nélkül lehetetlen.  Az ügy hatékony képviseletét jelzi – mondta a miniszter -, hogy decemberre már meg is született az ismert kormányrendelet.

Hende Csaba

A témához kapcsolódóan Hende megemlítette az M 86-os utat is. „Hatalmas bokszmeccs”-ként jellemezte az ügyet. A jelenleg érvényes Győr-Szombathely autóút és a Körmend-országhatár új négysávos szakasz 2015-ös határidejét úgy jellemezte, hogy azt „személyesen kiverekedtem”.

A politikus nem felejtette el megemlíteni, hogy az előző ciklusban csak 3,5 kilométer épült meg a 86-osból, majd egy élesebb kanyarral – és a „bocsánat, politikus vagyok” megjegyzéssel röviden beszélt a város tulajdonába átkerülő MÁV-ingatlanokról, a fejlesztés előtti uszodáról és Csónakázó-tóról.

Cséfalvay Zoltán államtitkár

Cséfalvay Zoltán államtitkár „fontos, jövőbe mutató kezdeményezés”-ként jellemezte a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot, majd meg is indokolta hogy miért.

Szerinte a válságnak két tanulsága van. Először is nem szabad a növekedést adósságból finanszírozni, másrészt úgy tűnik, hogy az erős iparral rendelkező országok sokkal könnyebben vészelték át a nehéz időket.

Ha ehhez még hozzászámoljuk a kedvező földrajzi elhelyezkedést, akkor jók az ország jövőbeli esélyei – mondta.

Cséfalvay Zoltán

A 2011-es adatok szerint a magyar autóipar jelenleg nagyon jó mutatókkal rendelkezik, és az autóeladások csökkenése is csak mérsékelten érinti, mivel az itt gyártott márkák nem tartoznak a vesztesek közé.

Európában nagy viták vannak az autógyártásról, de abban egyetértés mutatkozik, hogy a kutatás-fejlesztés, a helyi vállalkozások bevonása és a hálózatosodás jelenti a jövőt. Mindehhez remekül illeszkednek Szombathely-Zalaegerszeg-Szentgotthárd ipari tengely elképzelései – mondta az államtitkár.

Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, nekünk  Cséfalvay Zoltán előadásából sikerült kihámoznunk az elképzelés lényegét.

Ezek szerint a 2014-2020-as EU költségvetési ciklus országba áramló pénzeinek 60 százalékát szeretné a kormány gazdaságfejlesztésre fordítani. (Jelenleg ez az arány 16%). Többek között erre a hatalmas összegre szeretne hatékonyan, szervezetten és erős lobbival a háta mögött rástartolni a térség és az egész iparág.

A polgármesterek köre

A három város három polgármestere kevés konkrétummal szolgált.

Gyutai Csaba

Gyutai Csaba (Zalaegerszeg) az oktatás, a logisztika és az infrastrukturális fejlesztések fontosságát említette, és abbéli reményét fejezte ki, hogy a magyar tulajdonú zalaegerszegi kis- és középvállalkozások beszállítóként kapcsolódni tudnak a multikhoz.

Puskás Tivadar

Puskás Tivadar (Szombathely) a kutatás-fejlesztés, az oktatás és magára az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve beszélt a kommunikáció fontosságáról is, mondván, nem elég valamit jól csinálni, azt meg is kell mutatni a nagyvilágnak, hogy tudjanak róla.

 

Huszár Gábor

A legkevesebb konkrétumot Huszár Gábor (Szentgotthárd) mondta, de a polgármester olyan kiváló szónoki képességekkel rendelkezik, hogy még jó darabig hallottuk volna szimbólumokkal teletűzdelt anekdotáit a „bezzeg magyarokról”, a dalami lámáról, a Farkasokkal táncoló filmről és hasonlókról. 

Kecskemét alpolgármestere szerint izzadságszagú, de megéri

Némileg más kontextusba helyezte a fejleményeket Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét alpolgármestere, a járműipari szakképzésnek, és magának a járműiparnak miniszteri biztosa.

Kecskeméten már 2009-ben elindítottak egy hasonló folyamatot, így ott már jócskán túlvannak az elméleti felvetéseken, és komoly gyakorlati tapasztalatokra tettek szert a témában.

Szemereyné Pataki Klaudia

Az alpolgármester asszony lassú és „izzadságszagú” folyamatnak nevezte a járműipar kiépítését, amelyből nem lehet gyorsan meggazdagodni, ugyanakkor ha felépül, stabil és biztos jövőt jelent egy térség számára.  A hosszú távú gondolkodás a lényeg – mondta.

Szemereyné Pataki Klaudia arról is beszámolt, hogy felülvizsgálat alatt van az egész szakképzés rendszere, ahogy a jelenlegi kaotikus OKJ-s rendszer is, és a már a pályaválasztásnál szeretnék bevonni a nagyobb cégeket a szakképzési folyamatba.

Az alpolgármester tapasztalata szerint lecsengőben van a kínai láz: több cég visszahozta már a termelést a kontinensre, Magyarországra.

(Szemereyné Pataki Klaudiával a rendezvény után egy külön interjút készítettünk, melyet a közeljövőben lehet majd olvasni.)

Nagyvállalatok vezetőinek fóruma

Ezek után vállalatok vezetői foglalták el a színpadon felállított asztalt.  Michael Reinig (LUK Savaria Kft.), Lang János (Flextronics), Pajor Attila (Jabil), Brumbauer József (BPW), és Kámán János (Pylon-94) racionálisan és óvatosan optimistán nyilatkozott az együttműködésről, melytől mindegyikük bővülést és növekedést vár. Emellett bíznak abban, hogy a következő EU-költségvetési ciklusban valóban nagyobb szelet jut majd a gazdaságfejlesztésre.

Jelenlegi problémaként a pályázati bürokráciát és még inkább a szakképzett munkaerő hiányát nevesítették.

Michael Reinig például arról számolt, hogy Dél-Németországban – Magyarországgal ellentétben – egyáltalán nem derogál a fiataloknak a szakmunka, annak ott komoly presztízse van.

Az LuK igazgatóé volt ebben a blokkban a egyébként itt a németes végszó is: „Akkor most levenni a zakót, nyakkendőt, és nekiállni.”

Az egyetem próbál lépést tartani

Jereb László, a Nyugat-Magyarországi Egyetem dékánja azokat az elképzeléseket vázolta, melyekkel az egyetem bele tud folyni az iparfejlesztésbe.

Mi egy picikét ugyan bizonytalanok vagyunk, hogy a cégvezetők pont ilyesmire gondoltak-e, de talán lesz idő még ezt átgondolni.

Az egyetem mindenesetre helyi központokban gondolkodik. Ezek szerint Zalaegerszegen egy, a mechatronikára koncentráló műszaki képzési és kutatási központot működik majd, Szombathelyen újragombolják a műszaki menedzser képzést, Szentgotthárdon pedig célirányú felsőfokú szakképzés indul.

Fontos szerepet szánnak a duális képzésnek és új ösztöndíjrendszert építenek ki.

Hogyan tovább?

Szíjjártó Zsolt, az együttműködés motorjának, a Provice Kft. igazgatójának az előadására a sajtótájékoztatóval egyidejűleg került sor.

Kis hezitálás után az Alon tudósítója az előadást választotta, főként abban bízva, hogy konkrétumokat tudhat meg a folytatásról.

Nos, az csak részben teljesült.

Szíjjártó Zsolt ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy február 1-én elindul egy, a kezdeményezés szervezeti hátterét jelentő nonprofit kft.

Szíjjártó Zsolt

Ennek tulajdonosai az érintett városok lesznek egyenként  26 százalékban, a maradékon a kamarák és az egyetem osztoznak.

A cég felügyelő-bizottságában nagy többségben a nagy cégek ügyvezetői lesznek, mellettük alpolgármesterek, városi képviselők, illetve a dékán kapnak helyet.

Alakul még 7 munkacsoport közel 80 emberrel.

Szíjjártó Zsolt előadásából leginkább a működési struktúra rajzolódott ki, a tervezett projektekből (inkubátorház létesítése, idegen nyelv oktatása stb.) egyelőre csak nehezen olvasható ki konkrétum.

Valószínűleg ezen keretek tartalommal való megtöltése lesz a következő időszak feladata.

Nem lesz egyszerű.

A rendezvény három órája alatt mindenesetre az volt az érzésünk, hogy ha a terv bejön, akkor a régió talán a rendszerváltozás utáni legnagyobb dobásáról van szó.

Viszont túl sok konferencián voltunk ahhoz, hogy előre örvendezzünk.

Egyelőre figyeljük a fejleményeket.