Szabó Tibor: Útközben a Weöres Sándor Színházban

„Úton vagyok drága barátom, útközben.” Mintha az érdeklődő  egy esti mesébe csöppent volna, ami Szabó Tiborról szól, emellett mindenkiről , aki az életet a jó és rossz oldalát egyaránt megélte. A gyerekkortól mostanáig, majd két órán keresztül. Önéletrajz daldarabokban.

Ez egy tiszteletadás volt a szülőknek, a családoknak és mindazoknak, akikben van tartás és kitartás. Akik túlélők. Mert túlélni nem csak háborút lehet.

Szerda esete a dalok meséltek Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház színésze helyett, aki a saját példáin keresztül arra tanított mindenkit, hogyan találhatunk egymásra, egymásban támaszt.

50 évről készített számadást.

A születéstől a gyerekkoron át indult a visszaemlékezés. Egy barátjának, nekünk, és önmagának mesélt és énekelt arról, hogyan került vidékről a fővárosba. Az ifjúkor keserédes éveiről, a lázadásról, dackorszakról. Őszintén emelte ki a szerelmi csalódásait, és azokat, mikor ő adott kosarat; ritka szó szerinte a romantika.


Aztán jöttek a kis és nagy szerelmek, szerelmesnek lenni pedig nagyon nehéz, sokszor elmegyünk a lehetősek mellett - véli. Fülbemászó dalok kíséretében érzékeltette a tévútjait és az új lehetőségeket, melyek akár a kirakós játékok illeszkedtek életének nagy szakaszaihoz. Mert minden nap új, mindenhol jó, de a legjobb útközben.

Hosszú menetelés ez, majd 50 évnek kellett eltelnie, hogy a sors elé sodorja egy másik élet lehetőségét. Fél évszázad alatt érett férfivá. Most már a felesége, a kisfia és kislánya várja otthon.

Szabó Tibor megnyerő jelenség, színészként és énekesként egyaránt, bárszékről mesélve egy mikrofonnal is. A színház nagytermében alig akadt üres szék. Az egyedi hangzását az élőzenés kíséret mellett, Korponay Zsófi éneke segítette az este folyamán.

„50 év, kedves barátom. Azt gondolnád, ennyi idősen már mindent elért az ember, de mindig meg kell találnunk az újrakezdés lehetőségét. Minden most kezdődik el”- mondta Szabó Tibor.

Értékelés: 8/10