Taródi István haláláig dolgozott élete fő művén, a középkori lovagvárak mintájára épített kastélyon.
A Kolostor-erdő közelében, a soproni Lővérek lábának egy eldugott szegletében bújik meg a Taródi-vár. Nevét megálmodójáról és tervezőjéről, Taródi Istvánról kapta, aki közel 60 éven keresztül dolgozott a több mint 4000 négyzetméter alapterületű építményen. Becslések szerint a férfi 150 vasúti kocsira való követ és téglát épített be a falakba. Nyugdíjazása előtt elgondolkodott az építkezés befejezésén, de nem bírta abbahagyni, s a munkát egészen haláláig, 2010-ig folytatta.
Egyesek Bagolyvárként, mások az építész rögeszmés és kitartó munkája miatt Bolondvárként is ismerik.
A vár gyalogosan és autóval közelíthető meg, ez utóbbi részére parkoló biztosított az építménytől 20 méterre. Az 1-es illetve 2-es számú helyi járatos busszal a Lővérekig tudunk csak eljutni, onnan körülbelül negyed órás 20 perces utat kell gyalogosan megtennünk egy meglehetősen meredek emelkedőn keresztül. A helyes irányt több tábla is jelzi, így viszonylag könnyű rátalálni magára a várra.
Már az előkert is csodálatos, különleges fafajták, mókusok, füttyös kedvű madarak, és ha kedvező az időjárás, akkor sejtelmesen beszűrődő napfény fogadja a látogatót. A bejáratot nyilak mutatják, s ha éppen szerencsénk van, a jegyszedőt – aki egyben az épület karbantartója is, ezért igen elfoglalt – a helyén találjuk.
A vár udvarán sétálva visszaröppenhetünk az időben, nyugalom, s a középkor hangulata borít mindent. Sajnos jelenleg a vár bizonyos részeit bizonyos javítási, karbantartási munkálatok miatt lezárták, de a kert és a vármúzeum így is látogatható. Függőhíd, vártornyok, ágyúgolyók keverednek a borostyánnal befutott falakkal, maguktól megeredő fákkal és gazos vakondtúrásokkal. Az összbenyomás kicsit rendetlen, de épp ez adja meg a hely rusztikus jellegét.
Ha körbejártuk a természetet, érdemes a vármúzeumba is tenni egy kitérőt. Mivel Taródi István törekedett a középkori várakban megszokottakhoz hasonló helyiségek kialakítására, így az épületegyüttesben kút, lovagterem és borház is van. Régi, még a 20. században készült fényképek, festmények és emléktárgyak láthatók, valamint a maguk korában megőrzött helyiségek, például konyha, fürdő és hálószoba is.
Vitathatatlanul a látogatás egyik fénypontja az úgynevezett boszorkánykilátó, ahová a múzeumból lehet feljutni. Ugyan a fáktól nem lehet messzire látni, mégis hangulatos és valóban zöld látvány tárulhat elénk.
Még a lezárt területek ellenére is eltölthetünk itt egy órát, teljes üzemelésnél azonban legalább a dupláját érdemes rászánni. Kiváló, és pénztárcabarát családi program.
Diák, nyugdíjas jegy: 300 Ft
Felnőtt jegy: 500 Ft
Nyitva tartás: ápr.01-okt.31-ig 10-18-óráig minden nap