Pannonhalma: Helyszíni szemle, avagy megkóstoltuk a bencések borát

A Pannonhalmi Bencés Főapátság több mint ezer éves múltra tekint vissza, 1996 óta a Világörökség része. A monostorban zajlik az élet: a nagyhírű gimnáziumon kívül például saját borászatot is üzemeltetnek a bencések. Az apátság rangját az is jelzi, hogy nem része a magyar egyházi hierarchiának, a római pápa alá tartozik. A Pannonhalma nevet egyébként Kazinczy találta ki, előtte Szent Márton hegyének vagy Pannónia Szent Hegyének nevezték.

 

A világörökségi cím arra késztette az apátságot, hogy új módon fogalmazzák meg küldetésüket. Azóta Pannonhalma mind a vendégfogadásban, mind a nyitásban nagyságrendekkel előbbre lépett, és Szent Márton monostora az elmúlt húsz évben elfoglalta a helyét a nyugat-európai bencés monostorok sorában, olyanokhoz sikerült felsorakoznia, mint például Melk – számol be a a helyszínen a fejlődésről Várszegi Asztrik főapát.

 

 

Sok látogató érkezik a környező országokból, valamint Olaszországból, Amerikából és Japánból. A bencés regula lelkiségéből fakadóan Pannonhalma a béke oázisa kíván lenni, tehát magával a létével üzenete van, fogalmazza meg a főapát az étterem átadásán, amely része a monostor közelében létesített látogatóközpontnak. A Kosaras-dombon május végén átadott létesítmény továbbá borbárt, konferenciatermet és parkolót foglal magába.

Sta Viator, vagyis Állj meg, vándor - sok középkori felirat kezdődik így. A 65 vendég befogadására alkalmas étterem is a Viator nevet kapta, amely utast, úton lévőt jelent. Ami a gasztronómiai kínálatot illeti, a borlapon elsősorban az apátsági pincészet borait szerepeltetik. Szeretnének egy fűszerkertet is, a botanikus Cirill atya segítségével, az arborétumon belül, ami szintén látogatható lenne. Helyi kistermelőktől szerzik be azt olyan alapanyagokat, mint a mangalica-, szürkemarha- és bárányhús. Főzni a kornak megfelelően, a hagyományokat tisztelve szeretnének.

 

 

A konferenciateremben tartott rendezvényeken 150-160 ember vehet részt, a parkolóban 70 gépkocsi fér el, van kerékpártároló és csomagmegőrző is. A mai kor stílusjegyeit magán viselő, üvegfalú látogatóközpontot a műemléki környezet figyelembevételével tervezték, arra törekedve, hogy az épület olvadjon bele a tájba, de rendelkezzen sajátos építészeti karakterrel is. 

 

 

A beruházás 880 millió forintba került, és egy átfogó, főleg uniós támogatásból finanszírozott, 1 milliárd 560 millió forintos projekt része, amelynek része a Szent Jakab zarándokház (68 férőhelyes lesz, és június 30-ig készül el), a gyógynövényes kert és az arborétum rehabilitációja. A gyógynövénykertet augusztus végéig adják át, és ezáltal az apátsági termékek köre is bővülhet, van például teareceptjük is még talonban.

 

 

A Pannonhalmi Főapátság csoportos vezetéssel látogatható, a túra a fogadóépületben kezdődik, rövid filmvetítéssel. (Bejárat az étteremmel szemközt.) Lifttel vagy lépcsőn mehetünk fel két emeletet (ne feledjük, az apátság a hegy tetején van, az étterem durván félúton lehet felfelé), majd ez erdőn át sétálunk tovább felfelé. Nem is ösvény ez, hanem fából ácsolt hídféleség, lépcsőkkel dúsítva imitt-amott. Esős időben vagy pláne utána igencsak jól jöhet, ahogy a fémkorlát is végig.

 

 

A sajtótúrán bencés diákok vezetésével nézelődünk az apátságban, ahol ma közel ötven bencés szerzetes él. A gimnázium – amely a szocializmus éveiben is fennmaradhatott – tanárai közül 15 bencés és 37 nem szerzetes. Ahogy egy röpke üresjáratban szóba elegyedem a kísérő sráccal, kiderül, az osztályfőnöke nem más, mint egykori osztálytársam a kámoni suliból. Tanítás szombaton is van, de a fiúknak először nem is ez volt a furcsa, hanem az, hogy a szerzetestanárok szinte éjjel-nappal "rendelkezésre állnak". 

 

A bazilika a szerzetesi élet központja, ez a közös szentmise és zsolozsma színtere. Uros apát idejében épült, a XIII. század elején, későromán-koragótikus stílusban. A további apátsági látnivalók között meg kell említeni a barokk ebédlőt, a Porta Speciosát (ékes kaput) és a kerengőt, valamint a könyvtárat és a levéltárat.

 

A torony melletti téren áthaladva, egy belső udvarról lépünk be a könyvtárba.

 

Az állomány mind a mai napig gyarapszik, jelenleg körülbelül 360 000 kötetet őriznek a gyűjteményben. Dénesi Tamás, az apátsági könyvtár- és levéltár igazgatóhelyettese elmondja, a pannonhalmi levéltárnak van az országban a leggazdagabb XI. századi gyűjteménye, ami azt jelenti, hogy a Magyarországon fellelhető hat darab közül öt itt található. Az első az 1001-es keltezésű pannonhalmi kiváltságlevél, amelyben azt sorolják, hogy Szent István milyen kiváltságokat adott az apátságnak. Egyebek mellett Koppány területeiből is juttatott, megrövidítve ezzel némiképp a veszprémi püspökséget, akik még a XVIII. században is pereskedtek. Az egyházban kicsit más mérce szerint múlik az idő. Az oklevélen látható Szent István monogrammája, a hagyomány úgy tartja, hogy ebbe az egyik vonalat maga az uralkodó húzta. A dolog szépséghibája, hogy ez az oklevél majdnem biztos, hogy csak másolat, igaz, még így is elég régi, a XIII. század elején már megvolt.

 

 

A következő a tihanyi apátság alapítólevele, amely a magyar nyelv legrégibb szórványemléke. Az oklevél 1055-ből, I. András király idejéből származik. Ez az, ami mindenkinek ismerős, még az általános iskolai tanulmányokból: fehervaru rea meneh hodu utu rea... A szöveg túlnyomó többsége ezen is latin nyelvű, földrajzi helyeket neveztek meg magyarul. És ez legalább biztosan eredeti, és tanúként szerepel rajta az első név szerint ismert pannonhalmi diák, Maurus. Egy kisebb oklevél Dávid herceg birtokadományozó levele, ezen van Szent László egyetlen fennmaradt viaszpecsétje. Aztán egy 1090 körüli összeírólevél, amiből kiderül, a könyvtárban már akkor is legalább 80 kötet volt, amelyek vélhetően kb. 200 írásművet tartalmaztak. Korszerű könyvtárnak számított. Az ötödik pedig egy 1086-ból származó bakonybéli összeírólevél (ezek kvázi leltárpapírok). Elég döbbenetes belegondolni, hogy ezekre a pergamenekre közel egy évezreddel ezelőtt írtak...

 

 

Az aktuális időszaki kiállítás (2010. november 11-ig) a Biblia Scripta - Az Írás a középkorban, amely két itt őrzött kódex segítségével tárja fel a középkori írás és a kódexek elkészítésének folyamatát.

 

Kilépünk a könyvtárból. Az apátság területén, udvarain, a sétányokon minden tiszta, rendezett, ahol nem macskaköves, ott virágágyások díszítik. A főbejáraton kívűl jobbra elsétálunk a gyümölcsöskert mellett, erre található a Boldogasszony-kápolna, a Milleniumi emlékmű, és az Apátsági Pincészet. Ez utóbbiba igyekszünk, bármilyen hihetetlenül is hangzik.

 

 

Itt Illés Tamás, az Apátsági Pincészet marketing- és kereskedelmi vezetője veszi át a szót, és megtudjuk, hogy a bencések már templomuk és monostoruk felépítésével egyidőben újjáélesztették a rómaiak szőlő- és borkultúráját, és egészen a 45 utáni államosításokig saját borászatuk volt. Az új, mintegy 2000 m² alapterületű pincét és borház 2003-ban épült meg, és évente több mint 300 000 palack minőségi bor készítésére alkalmas.

 

A turisták számára is nyitva álló pince három részből: a présház legfelül, a kúpház, valamint a földfelszín alatti pinceágak. A látogatás során fentről indulunk, és haladunk egyre lejjebb, több emelet mélységbe. Egyébkénz fent, az épület mellett a domboldalra lenézve az apátsági levendulamezőket is látni lehet. A szőlőket nem, azok innét 5-6 kilométerre vannak, Győrság és Nyúl környékén.

 

 

A fajtákat igyekeztek a klímának és a mészkő talajnak megfelelően kiválasztani. A rajnai rizlingen és a fűszeres traminin túl a tradícióknak megfelelően van olaszrizling és ezerjó, és nemzetközileg kedvelt fajták is (chardonnay, pinot blanc), a látogatók kedvéért. A terület egyharmadán kékszőlővel foglalkoznak: a pinot noir a legjelentősebb, de merlot és cabernet franc ültetvény is van. A szőlészet újjáélesztése az azóta már elhunyt egri borász, Gál Tibor segítségével történt.

 

A modern technológiának köszönhetően a feldolgozás során magát a szőlőt alig kell mozgatni, úgy vannak kiépítve az épület egyes szintjei, hogy a berendezések emelhetők át szintről szintre. A borok többsége reduktív technológiával készül. A kékszőlős hordók a legalsó szinten sorakoznak, 225 literes, zempléni tölgyből, magyar kádármunkával készült barique hordókban. A palackozás is helyben történik.

 

 

Liptai Zsolt főborász segítségével a teraszon kóstolunk három fajtát. A legizgalmasabb rögtön az első, egy fehérbor: 2009-es rajnai rizling, ezzel kapcsolatban ugyanis ekkor még kérdés, mi legyen a neve. Csupa latin nevek állnak szavazólapon, sajtós körökben arra jutunk, hogy a barátok kedélyes borozgatására utaló Haustus volna az ideális. A Hyppolit is érdekes választás lehet, ez Fehér Ipoly főapát nevére utal, aki a modern pincegazdaság megteremtője volt itt a filoxéra járvány után. De majd kiderül, még nem zárult le a szavazás. Nem rossz bor ez, kis finom, laza. A rajnai rizling 4,5 gramm maradékcukorral kerül az üvegbe. Amit kóstolunk, azt egy héttel azelőtt palackozták csak, így még nem az igazi arcát mutatja, igazán jó őszre lesz, mire kiheveri a palackozás okozta stresszt, jegyzi meg Liptai Zsolt.

 

A kóstolón szerepel továbbá egy rozé, valamint egy pinot noir. Ez utóbbit talán hagyjuk meg másoknak, az első kettő azonban kifejezetten szimpatikus társasági bornak bizonyul.

 

Végül némi eszmecsere is lezajlik arról, mennyi lehet a heminánk. Egy hemina mennyiségben határozta meg ugyanis egy hajdan élt szerzetes az egy embernek egy napra ajánlott bormennyiséget, másfél évezreddel ezelőtt. Azt azonban nem tette hozzá, mennyi is az egy hemina. A bencések azóta is vitatkoznak a kérdésről, az osztrákok állítják, hogy 3-5 liter, a pannonhalmiak csak 3-4 deciről beszélnek. Az osztrákoknak meg azt üzenik, hogy persze, a silány osztrák borból annyit is lehet, bezzeg a pannonhalmiból tizedannyi is elég ugyanahhoz a hatáshoz...