Három hír Bécsből: Európa legjobb állatkertje, újabb közösségi naperőmű és erdő

Közösségi naperőmű az állomás tetején

Töretlen sikernek örvendenek a közösségi naperőművek Bécsben, amelyek részvényeit tavaly 26 óra alatt kapkodták el, idén pedig csak várólistáról lehet hozzájuk jutni.

Bécsben egyelőre négy ilyen erőmű működik – Donaustadtban, Floridsdorfban, Liesingben és Simmeringben – és 800 háztartást látnak el ökoárammal. A következő erőmű a pályaudvar, metrómegálló, bevásárlóközpont és irodaházként is funkcionáló Wien Mitte épületegyüttes tetején kap helyet és ősztől 160 környékbeli háztartást lát majd el zöld energiával. A 9.000 négyzetméternyi tetőfelületen összesen 1.800 FV-panelt helyeznek el, amelyek teljesítménye 450 kWp.

Kattinson a képre a nagyításhoz!

Egy panel 950 euróba kerül, amely után a naperőművet létesítő és üzemeltető Wien Energie évi 3,1% százalékos kamatot fizet a kisbefektetőknek. A modulok élettartamának lejártával, 25 év után a cég eredeti áron visszavásárolja a paneleket a bécsiektől.

A tavaly kidolgozott üzleti modell annyira sikeres, hogy várólista van a panelekre, és az ötlet sikeres exportcikk lett – nemcsak Ausztrián, de Európán belül is. A márciusi népszavazáson pedig kiderült, hogy a városlakók 67 százaléka szeretne további közösségi naperőműveket látni.

A város célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 16,5-ről 40 százalékra növelje a megújuló energiahordozók arányát az energiaellátásban. Így a jövőben összesen hétre bővítik a közösségi naperőművek számát.

Kiteljesedhet a zöld gyűrű Bécs körül

„Előrejelzések szerint 2035-re kétmillió lakosa lesz az osztrák fővárosnak, ami nemcsak új lakásokat, hanem további pihenőövezeteket tesz szükségessé. Bécsnek és főleg a Donaustadtnak hosszú távon nagy kiterjedésű zöldterületekre van szüksége többek között azért, hogy tehermentesítsék a már meglévőket mint a Lobau, a Bisamberg, a Wienerwald vagy a Lainzer Tiergarten” – magyarázza a Wienerwald Nord-Ost elnevezésű projekt hátterét Ulli Sima környezetvédelmi városi tanácsos.

Bécs északkeleti részén, a Donaustadtban ugyanis számos új lakás épül, ugyanakkor a városnak ez a része viszonylag szegény erdőkben. A Lobau erdőségeit leszámítva a 10.230 hektáros városrész alig 3 százalékát borítják összefüggő fás területek – annak ellenére, hogy a Bécsi Erdészeti Hivatal 1985 óta rendszeresen szervez faültetési akciókat „A fiatal bécsiek erdeje” néven.

A város északkeleti részére megálmodott Wienerwald Nord-Ost akár az 1.000 hektárt is elérné és több fontos ökológiai funkciót is betöltene. Így pihenő- és kirándulóhely mellett természetes élőhelye lenne számos állat- és növényfajnak továbbá hosszú távon biztosítaná a város igényeinek és lehetőségeinek megfelelő mezőgazdaságot. Norbert Scheed kerületi elöljáró azt sem tartja kizártnak, hogy a Donaustadt új zöld tüdeje esetleg túlnyúlna a város határain.

A városok felmelegedése, a száraz pannon klíma és a lakosszám növekedésének tükrében „a több száz vagy akár ezer hektáros Wienerwald Nord-Ost nemcsak nagyszerű pihenő- és kirándulóhely lehet a következő generációk számára, hanem számos klimatikus előnnyel is járna a város számára” – magyarázza Ulli Sima városi tanácsos.

Ráadásul az erdőtelepítés révén a város még közelebb kerülhetne ahhoz, hogy teljessé váljon a Bécset körülölelő zöld gyűrű, amelynek egyes részeit – főleg a Wienerwaldban és a város déli részén található fás területeket és réteket – már 1905-ben védelem alá helyezte a képviselőtestület.

A bécsi lett Európa legjobb állatkertje

2008 és 2010 után 2012-ben is a bécsi állatkert lett Európa legjobbja. A rangsor felállításához a brit állatkert-specialista, Anthony Sheridan 23 ország 92 állatparkját értékelte összesen 37 kritérium mentén. Ezek közé tartozik például az állattartás, a fajgazdagság, a fajok védelme, a befektetések, a marketing, a látogatószám, az állatkerti pedagógia és a személyzet is. Az osztrák főváros zooja – amely egyben a világ legrégebbi állatkertje – főleg a kutatás és a fajok gazdagsága terén tarolt, bár a többi területen is magas pontszámokat ért el. Nem sokkal maradt el a bécsi intézmény mögött a lipcsei és a zürichi állatkert.

A brit szakember az elmúlt években 440 alkalommal járt állatkertben, és szerinte a nagy beruházások jelentik a kulcsot az élmezőnyben maradáshoz. A bécsi állatkert 1992 óta működik önálló társaságként, azóta 83 millió eurót kapott fejlesztésekre az osztrák gazdasági minisztériumtól. Most éppen egy új jegesmedve kifutón dolgoznak, amely a tervek szerint 2014 májusára készül el.

Az évente több mint 2 millió látogatóval büszkélkedő állatkert – amelynek 32 százaléka külföldi turista – ma már elsősorban a jegybevételekből tartja fenn magát, de a fejlesztésekhez nélkülözhetetlenek az állami források, támogatások. „Önállóvá válása óta az állatkert egyedülálló sikertörténetet írt, és szinte a bezárás előtt álló intézményből Európa legjobb állatkertjévé nőtte ki magát” – ismeri el Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági és családügyi miniszter.