Azt még a legbigottabb papírrajongók is elismerik, hogy az elektronikus szótárak összehasonlíthatatlanul gyorsabbak és kényelmesebbek, mint a nyomtatottak. Az viszont kevésbé ismert, hogy az utóbbi években elszaporodtak az online szótárak, amelyek közül egyre több az ingyenes. Ezek közül teszteltünk le egy csokorra való angol-magyart, hogy megtaláljuk önöknek a legjobbat.
A gépi fordítás ördöge
A számítógépek elterjedésének hajnalán programozók és nyelvészek hada zuhant neki a gépi fordítás problémájának. Akkor úgy tűnt, a siker pusztán a gépek kapacitásának a függvénye, így aztán a várható extraprofitot már félig a zsebben érezve irdatlan pénzeket öltek bele a fordítóprogramok fejlesztésébe. Végül is érthető, talán az évszázad üzletéről van szó.
Hogy mindez hiábavaló volt, azt nem lehet mondani, de hogy sokan nagy pénzeket buktak, az biztos. A fordítás ugyanis nem egyszerűen gépek teljesítményének a függvénye, még csak nem is programozás kérdése, hanem egy olyan bonyolult rejtvény, amelybe addig gyakorlatilag mindenkinek a bicskája beletört. Nem untatnék senkit a problémának a részleteivel, elég megnézni a manapság használatban levő legnagyobb tudású fordítóprogramokat, hogy belássuk, a szövegfordítás hatékony gépiesítése egyelőre a távoli jövő ködébe vész.
Milyen a jó online szótár?
Ezek után talán érthető, hogy az internetes szótárak közelebbről megvizsgált funkciói közül kihagyjuk a mondatfordítást. Így is marad elég, ami számításba jöhet. Mindenekelőtt nyilván a tartalom, azaz hogy mennyi szóval és kifejezéssel van feltöltve az adatbázis. Az sem elhanyagolandó, hogy mennyire hatékony a kezelőfelület, kapunk-e a pofánkba villogó popup-reklámot, át kell-e küzdeni magunkat valami idióta flash-animáción vagy hasonló akadályokon. És amit nem szoktunk figyelni, pedig alkalmasint fontosabb lehet, mint az adatbázis nagysága: mennyire intelligens a rendszer? Azaz hiába kapunk a „run” szóra 300 találatot, ha a „fut” jelentést csak a 180-adikra hozza.
Hogyan mértünk?
Tesztünknél egységes próba elé állítottuk mindazokat az ingyenes angol-magyar online szótárakat, amelyek átugrottak egy bizonyos minőségi szintet – és amiket persze meg is találtunk. Tudásukat három – a teszt előtt eldöntött - szóval ellenőriztük. A szókincs tesztelésére a ritkábban használatos, de azért nem teljesíthetetlen „tomcat” (kandúr) szót, a kifejezések ellenőrzésére a középsúlyúnak számító „take after” (hasonlítani valakire) kifejezést, a finomságok és az intelligencia kiugrasztására a „blue” (kék, szomorú, merészen pikáns) melléknevet ütöttünk be, és ide, az intelligenciához számoltuk olyan finomságokat, mint a kereszthivatkozások és a kapcsolódó találatokat.
A tartalomra és az intelligenciára 10-10 pontot adtunk, 5-5 pontot pedig a barátságos külalakra és a kezelhetőségre. A táblázat és a végeredmény a cikk végén található.
A szótárakról általában
Mivel a ponttáblázat rideg valósága nem adja vissza sem az összképet, sem az apró nüánszokat, néhány mondat erejéig körüljárjuk a megvizsgált szótárakat.
Itt van például mindjárt a legendás szótárkészítő, a Morphologic, akik olyan sikertermékeket mondhatnak magukénak, mint a MobiMouse. Egy bivalyerős ingyenes online angolszótár nyilván nem lendítene a fizetős üzleten, így ami a neten van, nem szégyellnivaló, de nem is nagy durranás. A kandúrba váratlanul belebukik, a kifejezéssel boldogul, de a "blue" három elvárt jelentéséből csak egyet teljesít. Oda-vissza szótár, meg németül is tud, igaz, ez esetünkben irreveláns.
250 ezer bejegyzéssel kecsegteti használóit a Consulting Medios oldalán található angolszótár. Biztos így van, ám a nagy találati szám olykor inkább zavaró, mint segítő, ahogy az sem túlságosan megnyerő, hogy a kapott találatokat – például a blue esetében - egyszerűen odaömleszti elénk, nem fontossági, hanem ábécé sorrendben. (Ez az irritáló megoldás még sok más helyen visszaköszön). Pozitív megjegyzés: Van WAP-os felülete.
Hasonló kvalitású a szegedi egyetem szerverén futó szótár, mind tartalom, mind dizájn tekintetében. A külső fapados, de egy fokkal magasabb szintű konfigurálhatóságot tesz lehetővé.
Csak az elrettentés – no és az oldalról belinkelt ingyenesen letölthető megannyi képernyővédő - miatt érdemes felkeresni a Freedit.com angol-magyar szekcióját. A derék szájt a nagy színes zavarában még a kék színt sem találja meg a blue szóra. Hasonló tudású szótárokból még sokat lehetne mutogatni, elégedjenek meg ezzel illusztrációként.
Szintén tipikusnak mondható a Byte.hu portál szótárgyűjteménye. Itt sem annyira az adatbázissal van a bibi – habár a tomcat és a blue gondot okoz itt is -, hanem a rendszer mechanikus voltán. Azaz csak annyit tud, hogy a beütött szóra vagy kifejezésre vagy kilistáz valamit, vagy nem. Fontos adalék, hogy az angolon kívül egy rahedli más nyelvet is beszél!
Állítólag napi 500-600 ezer keresést mondhat magáénak az MTA Sztaki. Jogosan, mert ez tényleg komoly dolog. Vicces, hogy a kandúr itt is hiányzik, viszont irtózatos mennyiségű „blue”-val kapcsolatos kifejezést ad. Kár, hogy ez sem súlyoz megfelelően a találatoknál. Helyette kapunk intelligens humort, a nem talált szavak esetén pedig egy linket a Websters egynyelvű szótárhoz (ahol persze benne van a kandúr). A SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) oldalát mindenképpen érdemes felkeresni, a WAP és a hangosszótár mellett például böngészőbe építhető cuccokat is találunk.
Közel két évvel ezelőtt már írtunk a Pergel-szótárról, melynek jellegzetessége, hogy jól-rosszul beszél is. A projekt sajnos láthatóan azóta egy fikarcnyit sem haladt előre, így jó közepeset teljesít minden téren. Az oldalon „fordítógép” funkció is található, ami szépen illusztrálja a bevezetőben leírtakat a gépi fordítás korlátjairól. Ha beírjuk, hogy „There is a book in the room”, akkor az „Ott én egy könyv szer a tér” megoldást kapjuk első helyen, ami még nagy jóindulattal sem éri el az elégséges színvonalát. Bonyolultabb mondatokkal nem is mertünk próbálkozni.
Minden korábbi angolszótártól különbözik a LangBridge Kft. által készített Nyelvtár. A szavakat – állítólag a világon elsőként - a beszédbeli szerepük alapján, értelmük szerint osztályozza, és a jelentés köré szervezi azokat. Így az egy nyelven belüli, hasonló kommunikációs szerepű, ám különböző szavakat is képes összehozni. A Nyelvtár suta kezelhetősége, a popupszerű ablakban való navigáció és az eltérő logika miatt nálam jelentős handikeppel indult a versenyben, de rövid használat után kiderült, roppant okos és használható programot hoztak össza a LangBridge cég fejlesztői. Mellesleg ez volt az egyetlen (!) szótár, amely ismerte a "tomcat" szót, és mellette abszolválta a "blue" melléknév összes fontos jelentését is. Igaz, itt a „take after” után kaptunk nulla találatot.
Konklúzió
Összességében az a kép rajzolódik ki, hogy az ingyenes online szótárak egyelőre nem teljes értékű konkurenciái a nyomtatott vagy a cd-n kiadott komoly szótáraknak, de hétköznapi használatra már bőven megteszik. Az meg különösen mellettük szól, hogy egy jó webes szótár az internetes böngésző kedvencei közé iktatásával jóval gyorsabb egy-egy ismeretlen szónak utánanézni az interneten, mint egy vaskos Országh-kötetet vagy a cd-t előbányászni a polcról. Ha történetesen nem a kandúr szót keressük.
Nyolc angolszótár tesztje – összehasonlító pontszámok
| Név | Tartalom | Intelligencia | Kezelés | Külalak | Össz |
| Morphologic | 5 | 7 | 4 | 4 | 20 |
| ConsultingMedios | 7 | 5 | 4 | 3 | 19 |
| Szegedi egyetem | 7 | 6 | 4 | 2 | 19 |
| Freedict | 1 | 1 | 3 | 3 | 8 |
| Byte.hu | 7 | 3 | 3 | 3 | 16 |
| SZTAKI | 8 | 7 | 4 | 4 | 23 |
| Pergel | 7 | 5 | 3 | 3 | 19 |
| Nyelvtár | 8 | 8 | 2 | 3 | 21 |