81 államigazgatási feladat maradna a jegyzőknél, és 80-at telepítenének át a járási hivatalokra; utóbbiakhoz kerülnének át például az okmányirodák.
A járások csak államigazgatási feladatokat vesznek át, önkormányzatiakat nem - hangsúlyozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. Szabó Erika szerdai budapesti sajtótájékoztatóján rögzítette: a járási rendszer kialakítása sem az önkormányzati jogokat, sem pedig a helyi közügyek intézésével kapcsolatos kérdéseket nem érinti. Egyelőre nyitott kérdés a fővárosi körzetek száma.
Korábban:
A tervezett Vas megyei járások és a hozzá tartozó települések
Az államtitkár a járásokról szóló törvényjavaslat részleteit ismertette az újságírókkal. Szabó Erika közölte, az Országgyűléshez már benyújtott javaslat értelmében 81 államigazgatási feladat maradna a jegyzőknél, és 80-at telepítenének át a járási hivatalokra; utóbbiakhoz kerülnének át például az okmányirodák.
Elmondta, a járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az állam az elmúlt húsz évben "kényelmi szempontok miatt" telepített a jegyzőkhöz.
Közölte, az átalakítás "végső célja" az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, tehát hogy a polgárok egyetlen helyen, a - 2013 végéig kialakítandó - kormányablakoknál tudják majd valamennyi ügyüket elintézni. Úgy fogalmazott, az átalakítással az állami bürokráciát akarják megszüntetni, és az államot területi szinten átláthatóbbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé tenni.
Elmondta, a tervezet szerint továbbra is a jegyzőnél maradnak azok az ügyek, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete szükséges, így például a helyi adózással, a birtokvédelemmel, a hagyatéki leltározással, a szociális ellátásokkal és támogatásokkal, az egyes, távhőszolgáltatással összefüggő feladatok, valamint a helyi védelmi igazgatási ügyek.
A járásokhoz átkerülő feladatok között említette a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a gyámügyi igazgatást, a gyermek- és ifjúságvédelmet, valamint a szabálysértési ügyeket. Hozzátette: ez utóbbi ügyeket már most, április 15-től átveszik a kormányhivatalok, ahogy az érintett köztisztviselők is átkerülnek azokhoz.
Közölte, széles körű társadalmi egyeztetést folytattak az érintettekkel, és társadalmi egyeztetésre is bocsátották a járások kialakításáról szóló tervezetet. Szavai szerint a jegyzők részéről teljes megértésre talál az a gondolat, hogy az állam a saját államigazgatási feladatait a saját szervezetrendszerén, azaz a járási hivatalokon keresztül végezze.
Elmondta azt is, azok az ingó és ingatlan vagyontárgyak, amelyek a feladat ellátását biztosítják, átkerülnek a járási hivatalokba. Ez azt jelenti, nem építenek új járási hivatalokat, így nincs szükség beruházásokra ahhoz, hogy az új szervezeti egységek létrejöjjenek.
Szabó Erika arról egyelőre nem tudott beszámolni, hány járás lesz, hol lesznek azok székhelyei, és mely települések tartoznak majd az egyes járásokhoz. Jelezte: a járások számát kormányrendeletben szabályozzák majd. Ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére azt mondta, legkésőbb június 30-áig kell döntést hozni, de bízik abban, hogy ez már korábban megtörténik.
Arról is beszélt, nyitott kérdés még a budapesti körzetek (a járási hivatalokhoz hasonló államigazgatási egységek) száma is. Elmondta, korábban hetet terveztek, de még tartanak az egyeztetések. Jelezte: van olyan javaslat, hogy legyen inkább nyolc, de kaptak olyan kérést is a kerületi polgármesterektől, hogy legyen körzet minden kerületben.
A járási hivatalok vezetőinek jogállását érintő kérdésre azt mondta, még zajlik az egyeztetés, de a tárca szakmai álláspontja az, hogy szakember kerüljön a hivatalok élére.
Korábban:
A tervezett Vas megyei járások és a hozzá tartozó települések