Az MTI által készített körképből kiderült: a megyék tartalékai jórészt kimerültek, az önkormányzatok többnyire intézményrendszerük átszervezésével, hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással igyekeznek enyhíteni anyagi gondjaikon.
A Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára múlt pénteken a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában azt mondta: a csőd előtti vagy csőd közeli helyzet szinte a teljes önkormányzati rendszerre jellemző. A megyei önkormányzatok vannak a legnagyobb gondban, egyharmaduk komoly problémákkal küzd, ezektől ugyanis folyamatosan elvonták a központi támogatásokat, a terheiket viszont növelték - tette hozzá Tállai András, aki szerint Pest megye esetében elkerülhetetlen a csődbe jutott önkormányzatokra vonatkozó törvény és az ezzel járó adósságrendezési eljárás alkalmazása.
A megyei önkormányzati vezetők a pénzelvonások, az évek óta jellemző alulfinanszírozottság mellett a kialakult helyzet okát abban látják, hogy jelentősen csökkentek az illetékbevételek, a személyi jövedelemadóból (szja) visszaérkező összegek és az egyéb bevételek, s a gazdasági válság miatt beszűkültek a vagyonértékesítési lehetőségek is. A hitelfelvétellel és a kötvénykibocsátással együtt a hitelállomány egyes helyeken 6-10 milliárd forint.
A Pest megyei költségvetésben 8,1 milliárd forint a hiány, ezen belül a tavalyról felhalmozott adósság 4 milliárd forint; az "űrt" hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással próbálják kitölteni. Az önkormányzat nemcsak az intézmények étkeztetését ellátó cégnek adós, legalább további hat jogcímen nem tud fizetni. Jó ideje tartozik közüzemi díjakkal, óradíjakkal, az iskolákba tavaly leszállított tankönyvek árával, s a tavaly esedékes adó- és járulékkifizetés is "csúszik".
Vas megyében – ahogy arról
lapunk is beszámolt - több mint egy milliárd forint tavalyról áthúzódó hiánnyal számolnak, melynek oka az önkormányzat bevételeinek drasztikus csökkenése volt. Az önkormányzat idén 11 milliárd 123 millió forintból gazdálkodik és a közgyűlés döntése értelmében a hiány 2011-ben nem növekedhet tovább. A megyei közgyűlés számol ingatlaneladásokból származó bevételekkel is, melyeket az önkormányzat forgóeszközhitelének csökkentésére kíván fordítani.
Győr-Moson-Sopron megyében a legfőbb cél a csődhelyzet elkerülése - közölte Ponty Zita sajtófőnök. A megye intézményrendszere 15,3 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodik az idén, mint tavaly; minden területen visszafognak a költésből. Abban bíznak, hogy többletforráshoz jutnak ingatlanok eladásából, s a gazdaság fellendülésével megugranak az illetékbevételek.
Fejér megyében az önkormányzatnak 1,6 milliárd forint folyószámlahitele van, s mintegy 1 milliárdos működési hiánnyal számolnak. Vargha Tamás, a közgyűlés fideszes elnöke kiemelte: ahhoz, hogy a megye el tudja látni a feladatait, szigorú gazdálkodásra van szükség. Ötven százalékkal csökkentették például az intézmények kiadásait, de feltehetően így is elkerülhetetlen lesz a banki külső forrás bevonása.
Komárom-Esztergom megye költségvetéséből minden harmadik forint hiányzik; a bevétel 4,8 milliárd forint, a kiadásokra viszont 6,2 milliárd forint kellene. A hiányt az intézményi kiadások és az önként vállalt feladatok csökkentésével, ingatlanértékesítésekkel és hitelfelvétellel hidalják át - mondta Popovics György közgyűlési elnök.
Veszprém megyében az idén 900 millió forintos működési hiánnyal számolnak. Lasztovicza Jenő (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a kiadások visszafogását és vagyontárgyak értékesítését tervezik, s a tervek szerint szociális intézményeket vonnak össze. Az egyik fő gondot abban látja, hogy illetékből és az szja-ból 3,3 milliárd forinttal kevesebb bevételük lesz az öt évvel ezelőttinél. Mint hozzátette, 2007-től megszorító intézkedéseket vezettek be, eddig kibocsátott kötvényeiket csak fejlesztésre fordítják.
Tolnában mintegy másfél milliárd forint a hiány. Az önkormányzat 1,8 milliárd forint hitelfelvételt tervezett, ezzel együtt a hitelállomány meghaladja a 6 milliárd forintot. Puskás Imre (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke azt mondta: további takarékossági intézkedésekkel nem lehet megteremteni az idei költségvetés egyensúlyát. Már kaptak banki ajánlatot hitelre, ezen kívül számolnak ingatlanértékesítésből befolyó bevétellel és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe jutott önkormányzatok (önhiki) keretére is pályáznak. Mindez csökkenti az eladósodás mértékét, "így ezt az évet tudjuk teljesíteni" - jegyezte meg. A jövő évtől kezdve érdemes azon gondolkozni, hogyan dolgozható le a hitelállomány – mondta a közgyűlési elnök, utalva arra: egy állami konszolidációs programban bíznak.
A Somogy megyei önkormányzat tartalékai kimerültek, adósságállománya – amely kötvénykibocsátás formájában jelenik meg – meghaladja a 10 milliárd forintot - közölte Veres Zoltán sajtóreferens. Tavaly egy reorganizációs program végrehajtásáról döntöttek, ez mintegy 300 fős létszámleépítésről és intézményi összevonásokról szól. Az idei költségvetésben több mint 1,2 milliárd forint hitelfelvételt terveztek. A megye 600-700 milliós bevételre számít, például önhiki-támogatásból és az illetékbevétel kiesésének kompenzálása címen.
Baranyában az idén 1,5 milliárdos hiánnyal számolnak; a bevételek és a kiadások között a folyószámlahitel-keret felhasználásával teremtenek egyensúlyt, ezen kívül újabb hitel felvételét nem tervezik. Az önkormányzat az intézményeiben 98 álláshelyet szüntet meg.
A zalai önkormányzat működése nincs veszélyben - közölte Pál Attila (Fidesz-KDNP), a megyegyűlés alelnöke. Az önkormányzat azonban csak úgy tud működőképes maradni, hogy a 3 milliárd forintos - részben még meglévő - kötvény összegéből mintegy 1,5 milliárdot fejlesztési forrásként hasznosít, a fennmaradó részből pedig havonta mintegy 100 millió forintot a működésre fordít. A megye folyamatosan igénybe veszi 700 millió forintos hitelkeretét is. Pál Attila kiemelte: évek óta takarékoskodnak, de Zalában is legfeljebb a központi támogatásban bízhatnak.
Nógrád megyében, ahol az utóbbi 20 év legnagyobb mértékű hiányával fogadták el a költségvetést, rövid távon szintén az önhiki-keretből remélnek segítséget, de úgy látják, hogy hosszabb távon szükség van komoly, az önkormányzatok gazdálkodását érintő szervezeti változásokra. Barta László főjegyző elmondta, hogy a költségvetésben 1 milliárd 873 millió forint a hiány, ezért zárolást rendeltek el: 300 millió forint kifizetését függesztették fel. Az utóbbi négy évben számtalan megszorítás történt már az intézményeknél, több területen már szakmai problémák is jelentkeznek, de 2011-ben megint szükség lesz 88 álláshely megszüntetésére. Kiemelte: tisztázni kell az önkormányzati feladatokat, az alapfeladatokat, és el kell érni, hogy bizonyos tételek állami finanszírozása ne változzon évente. Barta László kitért arra, sok területen át kellene gondolni az ágazati jogszabályokat, mert ma vannak olyan hatósági előírások, amelyek teljesíthetetlenek, mivel nincs meg a gazdasági alapjuk.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az idei működési hiány 510 millió forint. Mengyi Roland (Fidesz), a közgyűlés elnöke közölte: jelentős problémát jelent, hogy a megye lakossága évről évre csökken. Ez azért fontos, mert a megye lakói után fejenként és évente 140 forint szja-kiegészítést kapnak, illetve a 0-17 évesek után 650 forintot. Az önkormányzat tavalyról 1 milliárd 293 millió forint folyószámlahitelt hozott át erre az évre, s havonta folyamatosan 400 millió forint bérhitel felvételére kényszerül. A megye takarékossági intézkedésekről döntött, s szintén az önhiki pályázati forrás igénybevételével szeretné pótolni működési hiányát.
A Heves Megyei Önkormányzat is nehéz évnek néz elébe; a finanszírozás fenntartása érdekében az intézményrendszer racionalizálása során fel kell tárni a tartalékokat - közölte a megyegyűlés fideszes elnöke. Az alulfinanszírozás mellett a helyzetet nehezíti, hogy az ingatlanpiac forgalmának csökkenése nyomán kétharmadára, felére estek vissza az illetékbevételek - mondta Szabó Róbert, aki ugyanakkor optimista a jövőt illetően; mint mondta, megoldják a feladatokat. Hevesben az idei hiány 344 millió forint, ez kevesebb mint a fele a tavalyi 770 milliónak.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat a takarékossági intézkedéseknek és az ésszerűsítéseknek köszönhetően működőképes és hitelképes - mondta a közgyűlés gazdasági ügyekért felelős alelnöke. Borbás Zsolt a gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a gyógypedagógia iskolák finanszírozását jelölte meg kritikus pontokként, ezeken a területeken gyakorlatilag minden, az állam által biztosított egy forinthoz egy másikat a megyének kell hozzátennie. Olyan eset azonban, mint Pest megyében előfordult, Szolnok megyében egyelőre elképzelhetetlen - húzta alá. Kitért arra, hogy a kötvénykibocsátásuk révén kapott 4,2 milliárd forint nagy része még rendelkezésükre áll, és ebből kifejezetten fontos beruházásokat pénzelnek, ezek közül az egyik legnagyobb a Hetényi kórház fejlesztése.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzete "rendben van", ami azt jelenti, hogy minden számlát ki tudnak fizetni hatvan, illetve kilencven napos határidővel - mondta Gulyás József, a helyhatóság alelnöke. A költségvetésben az idén mintegy 950 millió forintos hiánnyal számolnak. A működési költségek leszorítása érdekében szervezeti átalakításokkal, egyes feladatok átadásával járó racionalizálási folyamat indult el az oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézményekben, 244 álláshelyet megszüntetnek, és összevonások is várhatók. Gulyás József hozzátette: a bank 3 milliárd forintos hitelkeretet biztosított az önkormányzatnak, ezzel elhárult a súlyosabb pénzügyi probléma veszélye.
A Csongrád Megyei Önkormányzat elsősorban önként vállalt feladatainak visszafogásával takarékoskodik, így csökkentette például a társadalmi - települési, civil, sport-, kulturális - kezdeményezések támogatását - mondta Magyar Anna (Fidesz) közgyűlési elnök. Az igazgatásra az előző évhez képest - a képviselői létszámcsökkentésnek, a dologi kiadások visszafogásának és a hivatali szervezet egyszerűsítésének köszönhetően - 30 százalékkal kevesebbet fordítanak. A megyei önkormányzat öt gazdasági központ kialakításával - a szakmai önállóság megtartása mellett - átszervezte intézményrendszerének működtetését, ettől további hatékonyságjavulást várnak - tudatta az elnök.
Békés megye idei költségvetése stabil, biztosítja a feladatellátáshoz szükséges forrásokat - mondta az MTI érdeklődésre Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés fideszes elnöke. Mindemellett jut forrás a fejlesztésekre is, hiszen az önkormányzat korábban kibocsátott összesen 9,4 milliárd forint értékű kötvényt. A megye kiemelt figyelmet fordított és fordít arra, hogy a kötvényből csak olyan fejlesztéseket finanszírozzon, amelyek megtérülése biztosított, így Békésben nincs szükség rendkívüli intézkedés elrendelésére - tette hozzá az elnök.