Megélhetési rezesbandák: Vasúti kábellopások a MÁV-nál és a GYSEV-nél

Az országos hírek között szinte hetente találkozunk olyannal, ami arról számol be, hogy kábellopás miatt késnek a vonatok.

Mivel valamiért olyan kép élt bennünk, hogy a lopások főként a MÁV, azon belül is Kelet-Magyarország életét keserítik meg, eredetileg csak ezt a feltételezésünket megerősítendő vagy cáfolandó fordultunk cégekhez, de a téma szerteágazónak és sokrétegűnek bizonyult, így a végeredménye egy terjedelmesebb írás lett.

Sok bajt okoznak

„A fém- és színesfémlopás típusú bűncselekmények egyrészt jelentős késéseket okoznak, másrészt jelentősen veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, jelentősebb többletfeladatokat adnak, leterhelik a szakszemélyzetünket és sok kárt okoznak a MÁV Zrt.-nek, valamint a MÁV Csoportba tartozó társaságoknak” – közölte megkeresésünkre a cég kommunikációs igazgatósága.

A legnagyobb probléma a színesfém-lopás, illetve a réz földkábelek eltulajdonítása. Ezeket értékesítve pár ezer forintot kapnak a tolvajok, viszont a kiszállás és a helyreállítás általában több százezer forintba kerül.

Ha lopás történik, a MÁV – a közlekedés biztonságának a fenntartása érdekében – úgynevezett állomástávolságú közlekedést vezet be. A cég a lehető leghamarabb igyekszik pótolni az ellopott kábeleket, így több napos fennakadások nem fordulnak elő, de az érintett vonalszakaszon jellemző a vonatok késése – tudtuk meg.

Egy 60-90 vezetéket tartalmazó kábel elvágása több órán át teszi használhatatlanná a biztosítóberendezést, mivel a pótláskor az érpárokat össze kell mérni, és ez időigényes folyamat. 

Minél drágább a réz, annál többet lopnak

A kábellopások és rongálások számának alakulása összefügg a réz világpiaci árával.

A réz világpiaci ára a válság következtében 2009-ben évben volt a minimumon, ennek megfelelően a MÁV Zrt.-nél is abban az évben kevesebb kábellopás, rongálás országszerte „mindössze” 373 eset volt.

A réz világpiaci árának emelkedésével 2010-ben már 646 esetet regisztráltak, míg a 2011-ben 682,  2012-ben 549 volt ez a szám. 2013 első félévében 226 ilyen ügy volt a MÁV-nál.

Országos szinten a színesfémlopással, kábellopás és rongálással okozott közvetlen károk évente 100-130 millió forintot tesznek ki a cégnél, de ennél sokkal jelentősebb a közvetlen károk nagysága:  2013 első félévében például 833 személyvonat összesen 11 ezer 358 percet késett ilyen okból kifolyólag, és ehhez hozzá kell adni a tehervonatok késéseit, amik az árufuvarozás területén okoztak nehezen kalkulálható veszteséget.

A különböző kábeleken kívül lopnak még akkumulátort, jelzőtáblát és oszlopot, sőt olykor nagyfeszültségű felsővezetéket is, amikor azok hosszabb ideig nincsenek áram alatt.

Hol lopnak a legtöbbet?

A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatóságától kapott adatok alapján így néz ki a kábellopások és rongálások száma megyénként lebontásban. 

(Az összehasonlíthatóság miatt mindkét évnél csak az első félévi adatok szerepelnek. )
 

	2012 1.félév	2013 1. félév
Bács-Kiskun	35	19
Baranya	5	7
Borsod-Abaúj-Zemplén	24	28
Békés	6	12
Budapest	7	5
Csongrád	5	4
Fejér	22	17
Győr-Moson-Sopron *	2	2
Hajdú	29	11
Heves	19	15
Jász-Nagykun-Szolnok	31	23
Komárom-Esztergom	6	5
Nógrád	3	2
Pest	37	39
Somogy	21	14
Szabolcs-Szatmár-Bereg	15	11
Tolna	1	5
Vas *	2	1
Veszprém	8	4
Zala	5	2

* Lásd a GYSEV adatait is

Próbálják megakadályozni

A MÁV számos módon próbálja visszaszorítani a jelenséget. Hogy csak néhányat említsünk: nyilvántartja például azokat a helyeket, ahol több esetben fordult elő kábelrongálás, ott fokozottabb ellenőrzéseket végeznek, a kiemelt kábeleket akár fegyveresek is őrzik, a rendőrök és a NAV a színesfémátvevő telepeket figyelik. 

A javítások során a rézkábeleket - amennyiben a vasúti technika megengedi - acél kábelekkel pótolják, az alumínium fedeleket műanyagra cserélik, valamint a légkábeleket földkábellel váltják ki.

És nyugaton?

Aki a fentebb táblázatból azt a következtetést vonja le, hogy Nyugat-Magyarországon minden rendben van, az téved. A fenti adatok ugyanis csalókák, hiszen Győr-Moson-Sopron és Vas megye vasúti pályáinak többségét a GYSEV üzemelteti, ahol ugyancsak sok gondot okoznak a kábeltolvajok.

„A GYSEV Zrt. vonalhálózatának több pontján, az elmúlt években úgynevezett megélhetési bűnözők tevékenykedtek. Nem volt ritka, hogy egy-egy elkövető által a sorozatos lopások, rongálások száma elérte a 15-20 eseményt” – közölte lapunkkal Rázó László, a cég sajtószóvivője.

A GYSEV-nél elsősorban vasúti szigetelt sín betápláló kábelei, a földelőrúd kábelei, tartozékai és a jelzők közötti betápláló kábelek estek áldozatul a tolvajlásoknak – tudtuk meg.

A cég úgy kalkulál, hogy a lopásokkal, rongálásokkal okozott kár 2011-ben 6,5 millió forint volt (48 eset), 2012-ben 4,5 millió (53 eset), míg idén első félévben „mindössze”  600 ezer forint a kárösszeg. Ez utóbbi 14 esetből jött össze.

Rázó László a viszonylag kedvező idei számokat annak tudja be, hogy a jó rendőrségi együttműködés és a hatékony a vasúti vagyonvédelem eredményeként a frekventált helyeken elfogták a tolvajokat.

Hol vannak a GYSEV „frekventált” kábellopó helyei?

• Sopron belterületén
• Fertőendréd térségében
• Mosonszolnok térségében
• Szil-Beled-Répcelak szakaszon
• Acsád térségében
• Ölbő és Porpác térségében
• Püspökmolnári, Vasvár, Pácsony szakaszon
• a Körmend - Zalalövő vonal több pontján

Az már kevésbé örvendetes, hogy az elkövetők anyagi helyzete miatt a GYSEV kára nem térül meg, mint ahogy az sem, hogy kábellopások mellett a társaság komoly kárt szenved a vasúti járművek, épületek lefestéséből (graffity), a vonatok megdobálásából és a vasúti sínekre helyezett tárgyakból származó bűncselekményektől is.

Szükségtelen mondani: az igazi gondot a GYSEV-nél sem az összeg, hanem a közvetett - anyagi, munkaidőbeli, biztonsági stb. - veszteség jelenti.

Megélhetési kábelesek

„Az elkövetők családi, rokoni viszonyok alapján szerveződnek, az eltulajdonított kábeleket illegális csatornákon értékesítik” – mondja Rázó László

Hozzáteszi: Az elmúlt időszakban Sopronban azt tapasztalták, hogy az ismertté vált elkövetők között volt olyan is, aki az ország távoli megyéjéből a megélhetés reményében érkezett a városba, hogy a határközelsége miatt Ausztriában vállal munkát. És mivel ez általában idény vagy alkalmi munkát jelent, ennek hiányában a megélhetésért követték el a kábellopást.

Mivel a cél szinte kizárólagosan a réz, az elkövetők először ellenőrzik a kábel "tartalmát", majd ennek megfelelően „cselekszenek”.

Nem egyszerű

A GYSEV – ahogy a MÁV-is - a réztartalmú kábelek vassodronyt tartalmazó kábelekre cseréjével tudja valamennyire a lopásokat megelőzni.

A kábellopások tekintetében áramkör megszakadást jelző megoldások léteznek. Ezek jelzik a támadással érintett pályaszakasz helyét, ahová aztán kivonul a biztonsági szolgálat.

Ugyanakkor a kábellopások felderítését és az elkövetők tettenérését nehezíti, hogy a tolvajlások helye jellemzően a vasúti nyílt pályaszakasz, ami sok esetben közúton nehezen megközelíthető, és ha igen, akkor a mozgást észlelve az elkövetők elmenekülnek. A videokamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a nyílt pályaszakaszon szintén korlátozott.

Ráadásul az úgynevezett folytonossági átkötő kábel és a földelő kábel szintén tartalmaz nagyobb mennyiségű rézsodronyt. Ezeknek nincs visszajelentése, hiányuk nem tűnik fel azonnal, így aztán a lopás ténye és ideje nehezen behatárolható.

Rázó László közölte: a színesfém legális felvásárlását végző telephelyek ellenőrzésében a GYSEV az érintett hatóságokkal (rendőrség, NAV) együtt részt vesz, de ezek még egy alkalommal sem voltak eredményesek, és az illegális felvásárlási helyek ellenőrzése szintén nem megoldott.