Második világháborús deportáltaknak állítottak emlékhelyet Burgenlandban

A második világháború alatt Burgenlandban meggyilkolt kényszermunkásoknak, köztük több tízezer magyar zsidónak emelt emlékhelyet avattak vasárnap Rohoncon (Rechnitz) .

A szabadtéri múzeumot az egykori Batthyány-birtokon álló, alaprajza után Kereszt pajtának nevezett épület romjainál alakították ki. A pajtában 1945. március 24-én éjszaka mintegy kétszáz magyar zsidót gyilkoltak meg, akiket előzőleg a kőszegi lágerből, betegségtől és az embertelen körülményektől legyengült állapotban szállítottak a faluba.

Az emlékhely avatásán részt vevő Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök beszédében emlékeztetett arra, hogy az áldozatok földi maradványait mind a mai napig nem találták meg. Fischer kijelentette, a keresésnek folytatódnia kell, hogy a halottak méltó síremléket kaphassanak. "A történelmünk legsötétebb fejezeteivel való szembenézés a méltó és teljes gyógyulási folyamat is" - tette hozzá az államfő.
A rohonci tömeggyilkosság feltételezett tettesei közül néhányat 1948-ban népbíróság előtt elítéltek, de a fő gyanúsítottakat nem találták meg. A holttesteket rejtő tömegsír utáni, részben az osztrák belügyminisztérium támogatásával folytatott eddigi kutatások nem jártak sikerrel.

Paul Gulda, a RE.F.U.G.I.U.S nevű civil szervezet társelnöke a megnyitón elmondta, az évenkénti megemlékezések és az emlékhely célja a kegyelet kinyilvánítása mellett a politikai kultúrához való építő jellegű hozzájárulás. "Olyan teret akarunk teremteni, ahol az igazság érezhető és megrázó" - fogalmazott.

Az eseményen jelen volt és koszorút helyeztek el ausztriai és magyar zsidó hitközségek, valamint ausztriai keresztény egyházak képviselői és Szalay-Bobrovniczky Vince magyar nagykövet is.

Az esemény főszónokaként Vadász Géza holokauszt-túlélő, akinek apját és nagybátyját a rohonci mészárlásban ölték meg, szörnyűnek és fájdalmasnak nevezte, hogy Rohonc "még a mai napig rejtegeti a kétszázak sírjait". "Végtelen fájdalommal tölt el, hogy az emberi gonoszság máig képes volt elrejteni a sírokat" - fogalmazott. Felidézte, hogy családja évtizedeken át eredménytelenül próbálta kideríteni a holttestek hollétét. Ugyanakkor háláját fejezte ki az egyesületnek, hogy létrehozták az emlékhelyet, és köszönetét fejezte ki, hogy - mint fogalmazott - a rohonciak képessé váltak szembenézni az előző generációk rémtetteivel.

A zalaegerszegi zsidó hitközség elnöke, Siklósi Vilmos köszönetet mondott az egyesületnek az emlékhely létrehozásáért Paul Guldának, a RE.F.U.G.I.U.S társelnökének és a Másokért emlékplakettet és oklevelet nyújtotta át neki. A Remény Közalapítvány és a hitközség által alapított elismerést kilenc éve minden évben olyan személyeknek ítélik oda, akik szavaikkal és tetteikkel a toleranciát és a békességet hirdetik.

Az előrenyomuló szovjet hadsereg feltartóztatására szánt védmű, a szlovák határtól a szlovén határig húzódó Délkeleti Fal kiépítése 1944 októberében kezdődött meg, építésére összesen mintegy 110 ezer embert mozgósítottak, hadifoglyokat, deportáltakat és ausztriai civileket is.

Magyarországról 60 ezer zsidót deportáltak Ausztriába kényszermunkára, egy részüket 1945 őszétől úgynevezett "halálmenetekben" ausztriai koncentrációs táborokba hurcolták.

Fotó: MTI/EPA/Osztrák Szövetségi Hadsereg/Peter Lechner