Lendva, a szimpatikus magyar-szlovén kisváros (képgalériával)

A városka központját kocsival nem lehet eltéveszteni. Parkolóhelyet szombat kora délután könnyen találunk, ilyenkor fizetni sem kell.

 

A lendvai vár

A település fölé magasodó várhoz gyalogszerrel megyünk fel, ami 5-10 perces sétát jelent a központból.

 

A várban, amelyet írásban először 1192-ben említettek, és mai arculata a 18. században alakult ki, 1973-ban kapott helyet a múzeum, ahol Lendva és vidéke, illetve a magyar közösség kulturális hagyományait mutatják be.

 

 

A belépőért forintban is tudunk fizetni. Ez esetben készítsünk ki pontos összeget. Az eurót 2011 tavaszán 300-zal számolják, így 1200 forintba kerül (négy euró a felnőtt belépő, a gyerekjegy egy euró). A nyitva tartás: március 28-tól október 31-ig hétköznap 8-tól 17 óráig, szombat-vasárnap viszont csak 10-től 14 óráig. A téli időszakban hétköznap egy órával korábban zárnak.

 

A vár állandó történelmi kiállítása a török veszedelem idején az Európa védőbástyáit képező várak történetét mutatja be. A lendvai vár is e védelmi rendszerhez tartózott. A környéken a legjelentősebb csatára 1603-ban került sor, de a várat a töröknek nem sikerült elfoglalnia.

 

A néprajzi kiállítás a muravidéki magyarság kulturális örökségét, a hetési népi textíliákat mutatja be. A tájékoztató szövegek négy nyelven íródtak.

 

A késő bronzkori Oloris régészeti kiállítás nevét a Lendva melletti Alsólakoshoz közeli település latin nevéről kapta. Az olorisi leletek között legtöbb az agyagtárgy. Ez a kiállítás szemmel láthatóan még a hetvenes-nyolcvanas évek terméke, azóta nem nagyon nyúltak hozzá. 

 

 

Lendva híres szülötte Zala György szobrászművész. Legismertebb alkotása a milleniumi emlékmű a budapesti Hősök terén, de modellt ült neki Ferenc József és Erzsébet királyné is. Emlékszobájában számos köztéri szobra megtekinthető kicsiben.

 

Ha már ott vagyunk a várban, ne hagyjuk ki a padlásgalériát és a földszinten megtekinthető Gálics-féle lepkegyűjteményt se!

 

Időszaki kiállításoknak is otthont ad a vár, aközelműltban Mucha-válogatás volt, most éppen a Shunga – Erotika a japán művészetben című tárlat zajlik.

 

 

A vártól is látni lehet Lendva másik nevezetességét, a Csuka-dombon álló Szentháromság-kápolnát, amelyet 1728-ban építtette a Gludovácz család. Hajdan katonai erődítmény állott ezen a stratégiai fontosságú helyen. A törökkel vívott harcokat követően több helyütt emeltek templomot, kápolnát a hálás hívek, ez kápolna is így készülhetett.

 

Az épület alapjainak ásásakor fedezték fel vitéz Hadik Mihály holttestét. Hadik András generális atyjának teste a meszes talajnak köszönhetően természetes módon mumifikálódott. „...a fejére kapott csata-sebek folytán 1733-ban szívszélhűdésben meghalt, s a Szentháromság-kápolna sírboltjába tétetvén, a mésszel épített, magasan álló, léghuzamos száraz sírboltban a feloszlásnak ellenállt. Ez a teljesen ép, összeszáradt múmia, melyen a balzsamozásnak semmi nyoma, s épp ezért a természeti csodák közé tartozik”, írja róla a helyi krónikás, Dervarics Kálmán.

 

 

Búcsúnapok: Szentháromság vasárnapja (június első vasárnapja) és az Őrangyalok ünnepe (szeptember első vasárnapja).

 

A kápolna körül régi temető terül el, de látunk itt a 2000-es években emelt sírköveket is.
 

A dombról remek a panoráma. Rálátni a szőlőkre, a Mura folyó völgyére, egészen a Horvátországig. Derült időben állítólag az ausztriai hegyek is látszanak.

 

A szőlőültetvények 9 kilométeres sávban, Hosszúfalutól Pincéig, közel 500 hektáron terülnek el. A borút látogatói számtalan borházban és parasztgazdaságban kóstolhatják meg az itt készült borokat, amelyeknek zöme fehérbor, a leggyakoribb a rizling és a chardonnay. 

 

 

A főutcán (tényleg Fő utca, Glavna ulica) álló barokk Szent Katalin plébániatemplom ékessége az Alexandriai Szent Katalint ábrázoló festmény, Felix Barazutti itáliai festő 1800-ban készült munkája. Az apszis alatt található a sírbolt, itt van eltemetve az Eszterházy család több nőtagja.
 

A templom melletti téren áll Szent István király és a boldoggá avatott szlovén püspök, Anton Martin Slomšek szobra.

 

A templom másik oldalán, a parkoló mögött van a kéttannyelvű iskola, falán a Kossuthot és a Széchenyit ábrázoló domborművekkel.

 

 

A jugoszláv szocreált Lendva sem úszta meg, így kerül a templommal szemközt a város közepére a rettentő piros áruház. Mellette lesétálva érünk a Zala György térre, itt áll a színház és a zsinagóga, valamint a névadó művészt ábrázoló szobor (és itt is van egy nagy parkoló).

 

A zsinagóga és az alsólendvai zsidóság történetét bemutató kiállítás telefonos bejelentkezés alapján látogatható. (Minden infó megtalálható az ajtaján a kiíráson. A központban egyébként van turisztikai információs iroda is, igaz, az szombat délután már nem volt nyitva). A második világháborúig errefelé Szlovénia más részeihez képest jóval nagyobb volt a zsidóság aránya. A hitközség a 18. század közepén alakult, nekik köszönhető a város felvirágoztatása a 19. században.
 

A Makovecz Imre tervezte, jellegzetes formájú színház és hangversenyterem megépítését a lendvai önkormányzat és a szlovén állam mellett Magyarország is támogatta.

 

 

 

Visszaindulva, ahogy elhagyjuk a várost, jól látszik: amilyen kicsi a település, annál több az üzlet, a Hofertől a Kikig. Az egyik körforgalomnál (arrafelé is népszerű műfaj) tábla jelzi a Terme Lendava, azaz a termálfürdő felé vezető utat. Az itteni gyógyvíz magas paraffintartalma miatt bőrgyógyászati panaszok kezelésére ajánlott.

 

A magyar határ (Rédics) felé az autópályáról (kb. 3 kilométert megyünk csak rajta) is szép kilátás nyílik Lendvára, a tájból kiemelkedő várral.