Minden megváltozik a lakossági szemétgyűjtés területén, kivétel talán az ár. Új kukát ebben az évben már senki ne vegyen.
Alon: Mi szól a kétkukás rendszer mellett?
Csonka György: A hulladéktörvény 2020. december 31-ig bezárólag meghatározza a konkrét, az országban hulladékgazdálkodás szempontjából megvalósítandó célokat. Többek között a háztartási hulladék, valamint a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező papír, fém, műanyag, üveg hulladékok újrahasznosításra történő előkészítésének együttes arányát a jelzett időpontig bezárólag 50 %-ra kell növelni. A cél elérése érdekében a hulladéktörvény a települési önkormányzatok és a településen közszolgáltatást végző gazdasági társaságok feladatává tette ennek megszervezését, bevezetését. Ezen túlmenően az önkormányzatoknak felhatalmazást adott arra, hogy a helyi rendeletükben az ingatlantulajdonosokat kötelezhetik a települési hulladék további anyagfajta, vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtésére is. A hulladéktörvény a rendszer működésének megszervezésére és bevezetésére a települések önkormányzatai és a közszolgáltatók számára 2015. január 1-jei határidőt szabott meg.
A hulladéktörvény rendelkezik a hulladékok típus szerinti gyűjtéséről. Illés Zoltán államtitkár Úr bejelentése szakmai körökben nagy meglepetést okozott, ugyanis minden szolgáltató a ”több edényes rendszer” bevezetését szorgalmazta, ebből kifolyólag a szükséges edények beszerzését megkezdte, illetve már be is szerezte azokat.
Maga a két edényes rendszer, mely a száraz és nedves hulladékok külön gyűjtését célozza meg, a begyűjtés fajlagos költségeit tekintve kedvezőbb, ugyanis a jelenleg érvényben lévő szabályozás tekintetében a közszolgáltatóknak kettőnél több edényt kell biztosítania az ingatlanhasználóknak, mely által a begyűjtés fajlagos költsége a két edényes rendszerrel szemben magasabb lenne. A begyűjtés költségeit vizsgálva a két edényes rendszert bizonyul jobb megoldásnak.
Azonban azt le kell szögeznünk, hogy jelenleg a „kétkukás rendszer” bevezetésének, működtetésének jogszabályi rendelkezéseit a szakma, még jogszabálytervezet szinten sem ismeri, illetve a begyűjtést követő, a hulladék kezelését biztosító technológiákhoz szükséges infrastruktúrák megléte sincs biztosítva.
A bevezetendő rendszerről néhány szót: a száraz kukába kerülne a papír, a műanyag, a fém, az üveg, és a ruha is, ami eddig nem szerepelt az újrahasznosítandó anyagok között Magyarországon. A nedves kukába kerülne a zöldhulladék pl.: a levágott fűnyesedék, a fanyesedék, az élelmiszer-maradék, a használt papír zsebkendő, a pelenka stb. A két edényben gyűjtött hulladékot válogatóüzembe szállítanák, ahol azt harmincnyolc csoportba szelektálnák. A válogatás során külön-külön csoportba kerülnének az anyaguk szerint szétválogatható újságok, műanyag flakonok és sörös dobozok. A nedves edényben gyűjtött hulladékok közül különválogatnák a komposztálható anyagokat.
Ami nem szétválogatható, de elégethető - mivel éghető műanyagok és lebomló szerves anyagok kerülnek bele – abból tömörített fűtőanyag készülne, amelyet oly módon tömörítenék össze, mint a brikettet, vagy a pelletet. Az így előállított fűtőanyagok villanyáramot és távhőt előállító erőművekben kerülnének felhasználásra. (A háztartások fűtésére nem lesz alkalmas).
A gyűjtőszigeteken háromféle hulladékot lehet lerakni. Miért nem jó a háztartások esetén ugyanaz a rendszer?
Az előző kérdésre adott válaszban is utaltam a több edényes begyűjtés esetén felmerülő fajlagos költségnövekedésre, hisz a gyűjtőjáratoknak hulladékáramonként kell a lakosságtól az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat elszállítani, vagyis ahány edény annyi kör, mely a gyűjtőszigetek esetében is igaz.
A gyűjtőszigetek tekintetében szükségesnek tartom, hogy megemlítsem a hulladéktörvény szigetekre vonatkozó rendelkezését, miszerint a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő átadása, illetve elhelyezése csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható, ahol a házhoz menő gyűjtés nem megoldható.
Szombathelyen mikor indul a kétkukás háztartási szemétgyűjtés?
Tekintettel a hulladéktörvényben megfogalmazottakra, Szombathelyen a házhoz menő elkülönített és veszélyes hulladékok gyűjtését 2015. január 1. napjától kell megkezdeni.
Jelenleg a „kétkukás” gyűjtésrendszer bevezetésének, működtetésének jogszabályi feltételei nem ismertek.
A kétkukás gyűjtésre való átállás után megmaradnak a régi gyűjtőszigetek is?
A gyűjtőszigetek azokon a helyeken maradnak meg, ahol a házhoz menő rendszer bevezetése a sűrűn lakott településszerkezet miatt nem lehetséges.
Hol történik majd a hulladék válogatása?
A jelenleg érvényben lévő rendszer alapján a SZOMHULL Nonprofit Kft., mint közszolgáltató a hulladékgyűjtő szigetekről begyűjtött PET, papír és üveg hulladékot szerződéses partneréhez a Sárvári HUKE Kft-hez szállítja kezelés céljából. Ide történik a beszállítás azokról a településekről is, ahol a SZOMHULL Nonprofit Kft. látja el a közszolgáltatást.
A közszolgáltató a szolgáltatási területéről a sárga zsákos gyűjtésbe bevont településekről begyűjtött zsákokat is a Sárvári HUKE Kft-hez szállíttatja. A sárga zsákos rendszer tulajdonképpen a kétkukás rendszernek felel meg, mely a szárazanyag gyűjtését biztosítja – jelenleg - 41 vidéki településen, Szombathelyen, az Újperint, illetve a Petőfi telep területén.
A Nyugat Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás által megépítésre kerülő válogató mű, a társulás tagjai (települések) számára lehetővé teszi az elkülönítetten gyűjtött hulladékok kezelését. Kérdéses azonban, hogy a megépítendő válogatóba tervezett technológia a kétkukás gyűjtés rendszerébe miként illeszkedik be.
Jelent-e a lakóknak többletköltséget az új gyűjtési technika?
Figyelembe véve, hogy a hulladékszállítás díjai államilag meghatározottak, az új gyűjtési technika bevezetése után felmerülő többletköltség a közszolgáltatót, illetve a települések önkormányzatait fogja terhelni. Az emeletes házak lakóinak okozhat csekély többletköltséget a háztartásukban keletkező elkülönített gyűjtésre alkalmas edények beszerzésének költsége.
A közszolgáltatóknak nincs lehetősége a rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő költségek, lakosság fele történő áthárítására.
2014. évtől pályázatok kerülnek kiírásra, melyek lehetővé teszik az önkormányzatok számára a jogszabályokban előírt gyűjtési rendszer pályázati forrásból történő megvalósítását.
Speciális gyűjtőedények kellenek majd vagy maradhatnak a mostaniak?
A jelenlegi jogszabályokban meghatározottaktól eltérően, egy másik rendszer bevezetését jelentette be az illetékes tárca államtitkára.
Amennyiben marad a régi szabályozás, abban az esetben mindenképpen szükséges új edényeket beszerezni, és azokat a jelenleg hatályos kormányrendeletben előírt színjelöléssel, az adott hulladékra utaló, egyértelműen felismerhető és megkülönböztethető jelzéssel, vagy felirattal kell ellátni. Ez várhatóan jelentős többletköltséget fog jelenteni.
Ki biztosítja a kukákat?
A közszolgáltató és az önkormányzatok biztosítják a gyűjtőedényeket. 2014. évtől pályázatok kerülnek kiírásra, melyek lehetővé teszik az önkormányzatok számára a jogszabályokban előírt gyűjtési rendszer pályázati forrásból történő megvalósítását.
Egyszerre viszik-e majd el a kétféle szemetet?
Tekintettel arra, hogy a két edényben gyűjtött hulladékok egymással nem keveredhetnek össze, így azok begyűjtése egy gyűjtőautóba nem lehetséges.
Célszerűbb megoldás jelent, ha az ingatlan előtt kihelyezett edényekből, azonos időpontban két gyűjtő autó gyűjtené be a hulladékot, melynek gyakorlati megvalósítását és a logisztikáját a továbbiakban meg kell majd tervezni. Ebből kifolyólag előfordulhat, hogy az ürítés más-más napokon fog megvalósulni.
A SZOVA-ra nézve mekkora feladatot és költséget jelent az átállás?
Tekintettel arra, hogy a közszolgáltatási tevékenységeket a SZOMHULL Nonprofit Kft, mint közszolgáltató látja el, a feladatok elvégzése és az azzal járó költségek a közszolgáltatót, és nem a SZOVA Zrt. terhelik.
Figyelemmel arra, hogy a fentiekben vázolt rendszerek közül melyik kerül bevezetésre, a költségek vonatkozásában pontos adatokat nem tudunk meghatározni.
Jelenleg - Szombathelyt kivéve - rövidtávú szerződéseink vannak a települések önkormányzataival, melyek jellemzően egy évig, azaz 2014. év végéig hatályosak. Ez alapján – Szombathelyt kivéve - nehéz megjósolni 2015. évre vonatkozóan, hogy a SZOMHULL Nonprofit Kft. hány településen lesz közszolgáltató.
A szolgáltató felelőssége, hogy megfelelően tájékoztassa a lakosságot az új rendszer bevezetésével és működésével kapcsolatban, valamint hogy az milyen anyagi és környezetvédelmi előnyökkel jár. Amennyiben a lakosság együttműködik, úgy várhatóan a begyűjtött, hasznosítható, és termikus úton felhasználható anyagok értékesítéséből befolyó bevétel fedezheti a rendszer működtetésének költségeit.