EXIT EXILE – A művészet nem ismer határokat (Bildein, 2012. szeptember 16-22.)

 

Az első félévet követően, amely alatt a látogatók elégedetten távoztak az ünnepekről, fesztiválokról, kiállításokról és más attrakciókról, az ősz új programáradattal kezdődik: egy hétre Bildeinbe költözik a kortárs művészet. Az EXIT EXILE projekt vonzerejét jól csengő nevek és izgalmas új felfedezettek jelentik. A rendezvény különlegességét jelzi annak lehetősége is, hogy élvonalbeli muzsikusok koncertjeit egészen exkluzív, barátságos, családias légkörben élvezhetjük. 

 

 

Az EXIT EXILE egy crossover projekt, amelynek gazdái Andreas Lehner és a KuKuK Bildein. Crossover, mert a műfajok kevertek, és mert magyar és osztrák alkotók és műveik egyaránt bemutatkoznak.

 

Az EXIT EXILE azzal a kérdéssel is foglalkozik, hogy milyen feltételek állnak rendelkezésre a művészet és a művészek számára egy olyan vidéki környezetben, amilyen Dél-Burgenland és a szomszédos magyar megyék.

 

 

A Szombathelyről származó, Budapesten élő művésznő, Pittmann Zsófi a Médiatékában mutatkozik be egy kiállítás keretében, ahol megtekinthetjük vicces, giccses, kritikus és egyszerűen szép falvédőit, amelyekkel országhatáron túl is ismertté vált. Egy képet kifejezetten a határok nélküli falu, Bildein számára készített.

 

 

Mindenki ismeri, és majdnem mindenki szó nélkül veszi tudomásul a 19. századi falvédőket, giccses motívumaikkal és semmitmondásukkal. A kispolgári harmóniára törekvés ezen relikviái máig állandó díszítőelemként vannak jelen nem is kevés háztartásban. A magyar művésznő, Pittman Zsófia átvette ezeknek a képeknek az esztétikáját és formanyelvezetét, és átültette azok anakronisztikus tartalmát a 21. századba.

 

 

Művein, e sajátos dekorációs elemek új interpretációjában a popkultúra, Hollywood és a televíziós csodavilág frázisai, jelszavai és ikonográfiája lépnek a régi képek helyébe. Az már a szemlélő dolga, hogy eldöntse: vajon a 19. vagy a 20. század banális bölcsességei szólítják meg őt jobban.

 

 

„Pittman Zsófi faliképei minden bennük rejtőző kritika ellenére is humoros munkák maradnak. Van egy bizonyos földhözragadtságuk, amely a mindennapi kultúra és dekoráció történeti formáira utal, és ezeknek a giccses dekorácós elemeknek az elidegenítésével ironikusan boncolgatja médiakorszakbeli közös kulturális identitásunk témáját.“ (Andreas Lehner)

 

 

Ugyancsak a képzőművészet berkeiből érkezik a fiatal művész, Bartholomäus Traubeck, aki Bildeinben egy olyan munkájával lép a közönség elé, amely nem besorolható túl egyértelműen. A crossovert Traubeck munkájában majdhogynem programszerűnek lehet tekinteni, így a látogatók sem lehetnek majd egészen biztosak benne, hogy a szemüknek kell fülekké válniuk, vagy a fülüknek szemekké. Bartholomäus Traubeck a bildeini publikumnak fakorongokról felcsendülő zenéjével mutatkozik be.

 

„Ha kivágnak egy fát, azt mindannyian ismerjük: láthatóvá válnak évgyűrűi, amelyek rengeteg információt hordoznak arról, hogy zajlott a fa élete. Bartholomäus Traubeck kifejlesztett egy olyan rendszert, amellyel ezeket a vizuális, azaz látható információkat zongorahangokká képes változtatni. Lehetőségünk lesz tehát hallani, hogy szólal meg zongorán egy fa élete.“ (Andreas Lehner)

Clemens Berger, az író, aki Németújváron (Güssing) látta meg a napvilágot, az utóbbi években beírta magát az osztrák irodalmi szcéna biztos helyére, felolvasóturnéival bejárja az egész német nyelvterületet.

 

Igazi ínyencfalatot, és a külsőségeiben is exkluzív műélményt jelent a három úgynevezett mikrokoncert, amelyeknek helyszíne és közönsége Fortuna istennő kénye-kedvére bízatott: nyereményjátékot hirdettek, s mindegyik előadás egy-egy szerencsés érdeklődő tetszése szerinti helyen és keretek között fog lezajlani. 

 

Paul Gulda neve sem ismeretlen Burgenlandban. Zenéje és társadalompolitikai elkötelezettsége hozta őt évtizedekkel ezelőtt Rohoncra, ahol a R.E.F.U.G.I.U.S Egyesület vezetőjeként dolgozik. Zenészként sajnos kevés alkalommal lehet őt hallani Burgenlandban – ez egy olyan állapot, amelyen Bildein most változtat.

Paul Gulda 1961-ben született Bécsben. Nyolcéves kora óra zongorázik. „Két első tanárom jazz-zenész volt: Fritz Pauer és Roland Batik. Apám, Friedrich Gulda közvetítette felém a zene iránti feltétlen odaadást, Leonid Brumberg az orosz iskola alapjaira tanított. Végül Rudolf Serkintől igazi értékeket és támogatást kaptam. Mindezt összegezni, továbbvinni és továbbadni, ezt tekintem feladatomnak“, mondja Paul Gulda. 1982 óta ad nemzetközi koncerteket szólistaként, kamarazenészként, improvizátorként, karmesterként és komponistaként. Paul Gulda ezenkívül irodalmi-zenei esteket szervez, és színpadi zenét szerez.

 

A projekt fontos aspektusa, hogy megvizsgálja az aktuális magyarországi helyzetet, és annak lehetséges kihatásait az itt élő művészekre. Bildeinben már hagyomány számolni azzal, hogy lehetőség szerint határoktól függetlenül dolgozzanak. Az EXIT EXILE felteszi a kérdést, hogy Magyarországon a kritikus művészeknek komolyan kell-e foglalkozniuk a gondolattal, hogy munkájukat a jövőben száműzöttként kell gyakorolniuk, és természetesen saját munkájuk fogadtatásának kérdéseivel is, a jelenlegi társadalmi és politikai viszonyok közepette.

 

Az író-költő Jónás Tamás ragyogó példája ennek. Az egyik legérdekesebb fiatal magyar szerzőként vetette meg a lábát, és különleges, személyes tapasztalat-horizontra képes felhívni a figyelmet, mivel romaként nehéz körülmények között nőtt fel. Ma ő az egyik legismertebb képviselője a civil szerveződésű tiltakozó mozgalomnak, amely az antidemokratikus tendenciák ellenében hallatja hangját.

Jónás roma, ma Budapesten él. Publikált verses- és prózai köteteket is. Prózájában olyan emberek történeteivel találkozunk, akik a társadalom peremén élnek (cigányság, érzelmileg kifosztottak és szegények), és ír gyerekekről, nőkről is.

 

A kritikákban az a vélemény fogalmazódik meg, hogy írásaiban a rendszertelenségek, kitörések, túlzások és csonkítások a legérdekesebbek; továbbá meséket idéző, szociográfikus, fantasztikus, néha balladai nyelvezete, akárcsak tartózkodó, higgadt stílusa.

 

Jónás Arany János-, Artisjus-, Soros- és Herder-ösztöndíjas szerző. Önkéntes vak című verseskötetéért 2009-ben megkapta az AEGON Művészeti Díjat.

 

Zenészkörökben Skultéty Rita, mint ütőhangszeres előadó, messzi földön ismert, és tanulmányainak köszönhetően hosszú ideje kötődik Ausztriához. Zenei módszere a közönséget értve-érezve, a hely és a szituáció mindenkori adottságaira érzékenyen reagálva játszani. Élvezet a fülnek – a legmagasabb színvonalon.

 

 

16.00 Paul Gulda – mikrokoncert

19.30 Pittmann Zsófi kiállításának megnyitója a Médiatékában

 

19.00 Bartholomäus Traubeck – Évgyűrű-performance

Felolvasások:             Clemens Berger (Ausztria)

 

15.00 Skultéty Rita – mikrokoncert

17.00 Skultéty Rita – mikrokoncert

 

Az EXIT EXILE-on túl maga Bildein is kirándulásra csábít őszi pompájában. A Határélmény-park a régiónkbeli határok történetén való elgondolkodásra biztat, vagy akár saját határainkmegtapasztalására, játékos formában.

 

Aki még nem látta, megtekintheti a Burgenlandi Kortörténeti Múzeumban az „Önök élni fognak“ kiállítást, amely a Legath család második világháború végén tanúsított hősiességéről tudósít, és természetesen itt a remek alkalom nagyot harapni Bildein és környéke barátságos és kitűnő gasztronómiájába is.