A sajtó képviselői kivételesen bemehettek a kilenc új műtő egyikébe. Megmutatjuk, hogy milyen.
Még kampányidőszakban is lehetnek olyan átadások, amelyeknél le tudjuk választani a politikát, és azt mondjuk: örülünk, hogy volt, és örülünk, hogy ott lehettünk az eseményen.
Ilyen például a Markusovszky kórház 9 műtőt magába foglaló új műtéti blokkja, amely a kórház 12 milliárdos fejlesztésének az egyik eleme, s melynek átadásánál a politikai élet szereplői mellett megjelentek a kórház dolgozói is.
Az átadás egyben névadó is volt.
Az egység - ahogy ezt egy emléktábla is jelzi – immár Dr. Szabolcs Zoltán nevét viseli. A névadóról Nagy Lajos, a kórház főigazgatója beszélt, „a kórház történetének egyik legnagyobb egyéniségé”-nek nevezve az 1970-ben meghalt sebészorvost. (A részletes életrajz a cikk végén.)
Hende Csaba honvédelmi miniszter – kihasználva egy eldőlt dekorációt – a vesszőnyalábok erejéről beszélt.
Az összekötözött sok pici ág – tudtuk meg - az ókori Rómában azt jelképezte, hogy egyedül vékonyak, de együtt eltörhetetlenek.
„Mi itt Szombathelyen, Vas megyében már évek olyanok vagyunk, mint a vesszőnyaláb. Mindenki a helyén van, mindenki teszi a dolgát, mindenki egy vékonyka vessző. A főigazgató úr, a főorvosok, az orvosok, a nővérek, a polgármester, a helyi és az országos képviselő külön-külön nem sokat jelent. Együtt azonban nagyon erősek vagyunk, és abban reménykedem, hogy a vesszőnyaláb együtt marad a maga szépségében és erejében, Szombathely és Vas megye javára” – mondta a honvédelmi miniszter.
Puskás Tivadar hangsúlyozta: a műtőblokkot 1980-ban avatták, azóta lényeges átalakítás nélkül működött, s a mostani blokk remélhetően hasonlóan kiállja az idők próbáját, és sokáig szolgálja a betegeket. A polgármester visszaemlékezett arra az időre, amikor mentőorvosként állt kapcsolatban a Markusovszkyval, s látta az itteni erkölcsi tartást.
A tábla leleplezése után a jelenlevők abban a kivételezett helyzetben voltak, hogy megtekinthették a kilenc műtő egyikét, melyet Nagy Lajos a kórház „szentélyé”-nek nevezett.
A látogatás során az újságírók nemcsak a hi—tech műtő felszerelésének a mibenlétéről győződhettek meg, de arról is, hogy a környező kiszolgáló helyiségek is 21. századiak lettek.
A műtőblokk rekonstrukciója majd a külső munkálatokkal (szigetelés, tető stb.) fejeződik be.
Dr. Szabolcs Zoltán
Dr. Szabolcs Zoltán a kórház 75 éves történetének egyik legnagyobb egyénisége. Az orvostársadalom példaképe, ami a sebészi mesterséget, a tudományos munkát, a szakmai felkészültséget, az orvosi etikát, a fegyelmezettséget, a szorgalmat, a pontosságot, a segítőkészséget és a kollegialitást illeti.
1909-ben született. Általános orvosi oklevelét 1933-ban szerezte meg a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, szakmai ismereteit a patológián alapozta meg. 1937-ben került a II. sz. Sebészeti Klinikára, ahol 1939-ben műtőorvosi oklevelet szerzett. 1941-ben egyetemi tanársegéd, majd 1949-ben egyetemi adjunktus lett. Nagyszerű tanítómesterei voltak. Az idegsebészetet Bakay professzortól, a hasi sebészetet Ádám professzortól, a mellkas-sebészetet Sebestyén professzortól tanulta meg. Így válhatott Dr. Szabolcs Zoltán sebész polihisztorrá, az utolsó nagy sebésszé, aki a sebészet valamennyi ágát magas szinten művelte.
19 éves klinikai előélet után 1952-ben nevezték ki osztályvezető főorvosnak a Markusovszky Kórház Általános Sebészeti Osztályára. Számos új műtéti módszert vezetett be a kórházban Eredményeivel országos és nemzetközi hírnévre tett szert. Az osztály vezetése, a mindennapi rutinműtétek mellett egészségnevelő előadásokat tartott a gyomorrákról, szűrővizsgálatokat szervezett és nagy szorgalommal dolgozott tudományos munkáján.
1961-ben készült el kandidátusi disszertációja „A gyomorrák gyakorisága Vas megyében, tapasztalataink és eredményeink a gyomorrák gyógyításában” címmel.
1966-ban jelent meg a „Gyomorrák” című monográfiája. Az Általános Sebészet című könyvben „A daganatok sebészete” című fejezetet írta 1948-ban, s társszerzője volt 1966-ban „A gyakorló orvos onkológiája” című kiadványnak. Tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának. Elnöke volt a kórház Tudományos Bizottságának, valamint a Szakszervezeti Bizottságnak. A Magyar Sebész Társaság alelnöki tisztét töltötte be. Aktív szerepet töltött be a Nyugat-Dunántúli Sebész Szakcsoportban. Mindemellett szenvedélyesen tarokkozott és sakkozott is. 1961-ben Vas megye sakkbajnoka volt, és első osztályú minősítéssel rendelkezett.
1970. június 19-én halálos motorbalesetet szenvedett. Életéért egy egész napon át küzdöttek kórházi kollégái, de nem tudták megmenteni.
Szabolcs főorvos hitvallása ez volt: „a kórházban nem az orvos a legfontosabb, hanem a beteg.”
Forrás: sajtóanyag