Centenáriumi kiállítás nyílt az egyházmegyei levéltárban a szaléziakról

A múlt: száz évvel ezelőtt telepedtek le az első szaléziak Magyarországon. A jövő: valószínűleg újra lesz szalézi iskola Szombathelyen.

A centenáriumi évet a vasi megyeszékhelyen is megünnepli a közösség. Legutóbb, pénteken délután A jókedv rendje címmel nyílt kiállítás az egyházmegyei levéltárban.

Hazánkban Szombathelyen kívül még hét településen működik szalézi rend. A világ második legnagyobb szerzetesrendjéről van szó, amelyet 1859-ben alapított Don Bosco, a torinói áldozópap szegény sorsú, félárva fiatalok nevelésére. Jelenleg 132 országban csaknem 16 ezer szalézi szerzetes munkálkodik azon, hogy szeretettel, vidámsággal, hittel és értelemmel töltse meg a fiatalok életét, Bosco atya jelmondatához hűen (Légy vidám és tégy jót!). Rajtuk kívül ifjú animátorok is a vidám légkör megteremtésén dolgoznak, hiszen a rend fontosnak tartja, hogy az ifjak a korosztályukba tartozók között is hiteles példaképekre leljenek.

A kiállítást a rend tartományi archívumából, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből és Mindszenty József hercegprímás emlékét gondozó alapítvány anyagából állították össze.

A tárlatot megnyitó Veres András megyéspüspök beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy szombathelyi megjelenésük után a szaléziak gyorsan beírták magukat a város történelmébe, hiszen – a gazdasági világválságot követő években – ókeresztény, bazilika stílusban felépült templomuk a Székesegyház után a város második legnagyobb temploma, amely bármelyik egyházmegye székesegyházául is szolgálhatna.

Ábrahám Béla tartományfőnök azt hangsúlyozta, hogy fontos a múltra való emlékezés, de még fontosabb az, hogy a jelenről és a jövőről essék szó. Elmondta, a rend 1990-es újraindulása után a szaléziak azon dolgoztak, hogy újraépítsék a tartományt, ezért nem volt idejük a múlttal foglalkozni. E kiállítás révén ők is tanulnak, miközben mások is megismerkedhetnek a szerzetesrend történetével. Szombathely jelentős város a szalézi térképen, s bár a Táncsics Mihály utca 44-ben kialakított kollégiumot időközben be kellett zárni, most bizakodásra adhat okot, hogy egyre több akadály hárul el egy iskola alapítása elől.

Puskás Tivadar polgármester arról szólt, hogy Magyarország kormánya sok mindent megtesz azért, hogy a bajba jutott fiatalok megfelelő szociális ellátásban részesüljenek, valamint esélyt kapjanak egy jobb életre, de szeretet nem tud adni. Viszont erre képesek a szaléziak – hangzott el.

B. Varga Judit, a kiállítás rendezője azt mondta, a rend tagjai képesek arra, hogy jobbá tegyék mások mindennapjait, hiszen bárhol is bukkantak fel, mindenütt pozitívan hatottak az emberek életminőségére. A tárlatról szólva megtudtuk: az egy „világos” és egy „sötét” szobából áll. Utóbbi azt jelképezi, hogy ahogy a magyarországi egyházak, úgy a szaléziak sorsa is „elsötétült” az 1950-es években. A kiállítás külön részben emlékezik a kommunisták által 1953. június 8-án 39 évesen felakasztott Sándor István szerzetesről.

Az Egyházmegyei Bíróság 2006-ban kezdte meg a pap boldoggá avatási aktáinak összeállítását, majd Ferenc pápa idén, nagycsütörtökön emelte a szerzetest a vértanúk sorába. Boldoggá avatására október 19-én kerül sor Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren.