„A jövőnk energiája” feliratból a gyanútlan szemlélődő még azt hiszi, valamilyen alternatív energiát propagál a csőrös Scania a téren
. Pedig csak a paksiak jöttek el egy napra meggyőzni az embereket az atomenergia fontosságáról. Nem véletlenül.
Ha úgy vesszük, az atomenergia is alternatív energia. Abból a szempontból bizonyosan, hogy nagyon mélyről jövő előítéletet kell ledolgoznia, és sem Csernobil, sem az ügynevezett megújuló energiák divatba jövetele nem használt az ügyének.
Ugyanakkor mégis az van, hogy minél több energetikussal és a szakmához professzionális szinten értő szakemberrel beszél a laikus, annál inkább belátja: az atomenergia nem az ördögtől való, és valójában sokkal zöldebb lehet, mint egy rakás nagyon zöldnek tartott megoldás.
„Elsősorban az információ hiánya az oka” – mondja az atommal szembeni lakossági félelmekről és tartózkodástól a szombathelyi bemutatóbusz házigazdája, egy idősebb mérnök, aki komolyabb interjúért a paksi erőmű telefonszámát javasolja, mondván, ez az egynapos kiállítás nem annyira a sajtónak, mint a lakosságnak szól.
A Paksra való telefonálgatáshoz nagy kedvet nem érzünk, viszont magánemberként beszélgetünk egy jó darabig, és meglehetősen gyorsan zöldágra vergődünk a közös nevező ügyében. Ez pedig az, hogy jó lenne, ha az energetikával kapcsolatos döntéseket nem az érzelmek, hanem az értelem határozná meg.
Búcsúzóul kapunk egy körömnyi urán-dioxid pasztilla makettet, amelyből két darab (8 gramm) fedezi egy komplett magyar család éves villamos energiaszükségletét.
Ugyanehhez földgázból 900 köbméter, olajból 7 hektoliter, szénből 40 mázsa szükségeltetik.
A paksi atomerőmű raoadshowja egyébként nem véletlen. Az erőmű blokkjait eredetileg 30 évre tervezték, így azokat 2012-2017 között le kellene állítani. És bár a magyar parlament elviekben tudomásul vette a paksiak üzemidő-hosszabbítási elképzeléseit, az még nem teljesen lefutott ügy, nem is beszélve az erőmű lehetséges bővítéséről.
A kérdés természetesen roppant bonyolult, nemcsak technikai, technológiai, környezetvédelmi, de számos gazdasági és politikai kérdést is felvet.
Az mindenestre elgondolkodtató, hogy az előzetes elképzelésekkel ellentétben Németországban mégis meghosszabbítják az atomerőművek működési idejét, és Franciaország mellett – a nem környezetrombolásáról híres - Finnország is az atomenergia felé fordult.